Gejzírek nyomait fedezték fel a Jupiter holdján

Vízgőzt lövellő gejzírek nyomait fedezték fel a Jupiter Európé nevű holdjának fagyott felszínén, a gőzsugár akár több mint 200 kilométeres magasságba is felszökhet - állapították meg amerikai csillagászok a Hubble űrteleszkóp felvételeit elemezve.

Baltimore-MTI/AP/AFP. A tudósok feltételezik, hogy a gejzírek egy felszín alatti óceánból törnek fel. Ha így van, az Európé az egyike a Naprendszer azon égitesteinek, ahol a leginkább érdemes lehet az élet nyomai után kutatni. A gőzcsóvák nyomát akkor észlelte a Hubble, amikor a hold elhaladt gázóriás bolygója előtt. A csillagászok szerint a kitörések szórványosak, mivel több mint egy év alatt 10 alkalomból, amikor az Európét megfigyelhették, csak háromszor voltak észrevehetők. A feltörő és a felszínre visszhulló permet jelenléte "lehetővé tenné, hogy az Európé óceánjában az élet jelei után kutassunk anélkül, hogy le kellene fúrni a vízig" - mondta hétfőn William Sparks, a baltimore-i űrteleszkóp-tudományi intézet munkatársa. Ha sikerül megerősíteni az új eredményeket, az azt jelenti, hogy az Európé a Naprendszer második holdja, ahol vízcsóvákra bukkantak. Korábban a Cassini űrszonda fedezett fel gejzíreket, melyek a Szaturnusz holdja, az Enceladus felszínéről lövellnek a magasba. Ezek a fagyott burok alatti óceánból származnak és - szemben az Európé szórványosan kitörő gejzíreivel - folyamatosan működnek. A Jupiter körül jelenleg keringő Juno űrszonda feladata nem az Európé tanulmányozása, így nem tud megbizonyosodni a vízgőzsugarak létéről sem - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A NASA tervei szerint a 2020-as években menne hosszú útra egy űrhajó, hogy a Jupiter fagyos holdját megközelítse. Az Európai Űrügynökség (ESA) nagyjából ugyanebben az időszakban tervez űrszondát küldeni a gázóriás 67 holdja közül három, a Ganümédész, a Kallisztó és az Európé tanulmányozására.