Szlovák szavak és táncok a tóparton

Hatalmas tömeg követte nyomon vasárnap délután és kora este a bánki tóparton rendezett Nógrád megyei szlovák nemzetiségi találkozó és folklór fesztivál eseménysorát.

Hegedűs H. – Sztranyovszky B.

Bánk. Az égen egy árva felhő sincs, amikor a vasárnap kora délutáni rekkenő hőségben begurulunk az autóval Bánk központjába. Már messziről kitűnik a községháza előtti díszes embercsoport.

Nagy a készülődés. Egy anyuka szakavatott mozdulatokkal igazgatja szépen felöltözött lánya hajfonatát, egy másik szülő apró gyermeke cipellőjét varázsolja fényesebbre. Kalapos-csizmás deli fiúk beszélgetnek, kezükben ott az elmaradhatatlan okostelefon – hiába, manapság a régi viselethez is szervesen hozzátartozik a modern kor technikai vívmánya.

Irány a tópart! Igazán furcsa kontraszthatást kelt, hogy hol egy fürdőruhás turistacsoport, hol egy népviseletbe bújt társaság sétál velünk szembe. Ahogy az út a víziszínpad felé kanyarodik, a sétány jobb oldalán érdekességre figyelünk fel. Egy sátor alatt vanyarci asszonyok készítik falujuk specialitását, a haluskát, a főkötős néni ékes szlovák nyelven, lelkesen magyarázza vendégének, hogyan is kell főzni ezt Az eledelt, hogy a legfinomabb legyen.

[caption id="" align="aligncenter" width="1680"] „Uram, áldd meg ezt a földet…” szólt a himnusz[/caption]

Nemsokára ismerősbe botlunk. Ivanics András, Bánk polgármestere széles mosollyal köszönt bennünket, és rögvest egy friss hírrel fogad: idén elmarad a látványos felvonulás, mondván a nagy kánikulára való tekintettel a szervezők lefújták a menetelést – belegondolunk, mennyire igazuk van, ezt a tikkasztó meleget még álldogálva is nehéz elviselni a „sokszoknyában”, nemhogy még a hosszú séta közben.

[caption id="" align="aligncenter" width="1187"] Készül a vanyarci haluska[/caption]

Így aztán van még néhány perc a négy órai kezdetig, körbenézünk kicsit a forgatagban. Mellettünk egy négytagú zenekar próbál, nem messze onnan hölgyek dalolnak. Feltekintünk a nézőtérre, a lelátó dugig megtelt, egy tűt sem lehetne leejteni a széksorok között, vagy ezer ember foglalt helyet a domboldalon. A színpad előtt különleges kiállítást szemrevételezünk. Bölcsők és babák, gyermekágyak, állókák, járókák tárlatát láthatjuk, pillanatnyi révedezés a talán nem is olyan távoli múltba. Igen, így óvták a széltől is csemetéiket a gondos szülők a szlovák ajkú nógrádi településeken.

A fotók is készülnek szépen sorban. A fényképezőgép kattanása előtt még egy utolsó igazítás, a fonott copfból lelógó pántlika végképp nem állhat „csálén”. Gyönyörűek a tátrai legények és leányok is. A párocska, aki közeleg, igencsak kötődhet egymáshoz, a legény semmiképpen sem ereszti el kedvese kezét.

[caption id="" align="aligncenter" width="1261"] Tizenhét szlovákajkú település képviselői voltak a fesztiválon[/caption]

Hamarosan ismét a színpad felé vetjük tekintetünket. Kezdődik a megnyitóünnepség. Fiatal lány lép a mikrofon elé, a muzsikusok pedig rázendítenek a magyarországi szlovákok himnuszára: „Uram, áldd meg ezt a földet, és minden nemzetét ” – szól az ének a tiszta gyermeki torokból és a nézőtérről százak zengik vissza az ismerős dallamot.

Ivanics András jár elöl a köszöntők sorában. Megemlíti, hogy immár ötvenegyedik alkalommal adhatnak otthont a nógrádi szlovákok seregszemléjének, és idén a gyermekeket állították a középpontba, ennek apropóján hozták létre ezt a kis kiállítást is. Hiszen a jövő nemzedéke számára is fontos, hogy a hagyományok rendíthetetlenül fennmaradjanak, megőrizzék őket a fiatalok.

Faludi László, a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is szól néhány szót a résztvevőkhöz. Ő is kiemeli, mennyire fontos annak a nyelvi – és kultúrkincsnek a töretlen ápolása, amelyet évszázadok óta szállt egyik generációról a másikra, mindig megújulva. Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozza, azért is lényeges ez a folklórfesztivál, mert így a nemzetiségi dalok és táncok a nagyközönség előtt is bemutatkozhatnak.

[caption id="" align="aligncenter" width="1379"] A múltidéző babakiállítás[/caption]

Balla Mihály országgyűlési képviselő kiemeli, nem csak a magyarországi, de az egész közép-európai térség kultúrájának fontos szelete az, amit az anyaországi és a hazánkban élő szlovákok képviselnek, ráadásul az alaptörvényünk is kimondja, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. A gyökereknek minél mélyebbre kell hatolniuk, mert ezek nélkül nem biztosítható a fennmaradás – folytatta a honatya, majd kifejti, több személyes élményre alapozva állíthatja, nagyon jó úton halad a hazai szlovákság kultúrájának kiterjesztése, ezt tapasztalta például Rétságon, és a bánki fesztiválokon is.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arra tér ki, hogy ebben az évben a korábbihoz képest megháromszorozódott azoknak a támogatásoknak az összege, amit a szlovák nemzetiségi szervezeteknek juttathatnak a fővárosban és vidéken, éppen ezért felállítottak egy kabinetirodát, amely által szorosabbá és naprakészebbé válhat a kapcsolat a központ és a vidék között. A kabinetiroda vezetését Paulik Antal látja el, aki az elnök asszony szavait követően részletezve ismerteti az eljövendő időszak feladatait.

[caption id="" align="aligncenter" width="1308"] Balla Mihály köszöntője – a háttérben balról Hollerné Racskó Erzsébet[/caption]

A szónoklatok sorát Ján Varso, a Határontúli Szlovákok Hivatalának elnöke zárja, aki elmondja, az a cél, hogy a szlovák állam a lehető legteljesebb mértékben biztosítsa támogatásáról mindazokat, akik Magyarországon kitartóan őrzik a szlovák hagyományokat, valósuljon ez meg akár iskolai nyelvoktatásban, dalok megtanulásában, vagy táncok elsajátításában.

A hivatalos beszédek után immár valóban a vidámságé a tér. Miközben az első fellépők benépesítik a színpadot, lassan elköszönünk a fesztiváltól. Ahogy kifelé haladunk a sétányon, messze zeng a szlovák ének

***

A későbbiekben a különböző hagyományőrző csoportok fellépése mellett huszonöt éves jubileumi koncertet adott a Tücsök zenekar, és a szlovák köztelevízió idei folklórversenyének győztese, az Urpin néptáncegyüttes is szórakoztatta a nézősereget.