Még gyermekként beleszeretett a tanyasi életbe az etesi gazda

Szűkebb hazánk falvaiban akadnak még, akik őrzik a szüleiktől és a nagyszüleiktől átvett tradíciókat. Az állattartás nem egyszerű, de aki ebbe született és látta már minden fortélyát, annak könnyebb feladata van, mint akitől idegen ez a világ.

Mravcsik József már gyermekkorában megszerette az állattartást, amikor még a szüleivel és az öt testvérével élt egy Nagylóc melletti tanyán. Az udvaruk mindig tele volt állatokkal, és sertéseket is tenyésztettek a szarvasmarhák mellett. Ma Etesen él.

– Gyerekként mi még beleszülettünk a tanyasi világba. Sokféle állattal foglalkoztak a szüleim, én és a testvéreim rendszeresen segítettünk a feladatokban. Sokszor iskola után könyvekkel a kezünkben hajtottuk az állatokat, de akkor még másabb világ volt, mint manapság – emlékezett vissza Mravcsik József. – Miután felnőttem, akkor sem gondoltam arra, hogy nem folytatom az állattartást. Most ugyan már csak hat marhát tartok, amiből kettő néhány napos borjú.

A gazda azt is elmondta, hogy az összes takarmányt maga veti és aratja le, ami az állatoknak szükséges. Mivel a környéken sok a vad, így nem akármit éri meg termeszteni. Például a gabonaféléket nem érdemes, ezért pillangósvirágúak és szálastakarmány kerül a jószágok elé. Néhány évvel ezelőtt még a disznók is helyet kaptak, de a nekik vetett kukoricát megette a vad.

Mravcsik József arra is kitért, hogy a vadkár sokkal súlyosabb probléma, mint régebben volt. A vadásztársaság által biztosított kártérítés jó esetben csak a vetőmag költségét fedezi. Nemcsak az elszaporodott vad jelent problémát, hanem az is, hogy egyre kevesebben gazdálkodnak, így az állatoknak nincs sok választási lehetőségük, ha táplálkozni akarnak.

– Az állataim és a gazdálkodás nélkül el sem tudnám képzelni az életemet, olyan szerves részét képezi. A téli időszakban elég napi két órát tevékenykedni a szarvasmarhákkal, de ez a betakarításkor másképp van... Az időjárásra nagyon oda kell figyelni, mert ha közeleg egy többnapos esőzés, akkor félő, hogy a takarmány megpenészedik, ezért olyankor nem lehet halogatni a munkát – mondta.

Bébiétel készül a szürke marhából

Szilaspogonyon működik egy biogazdaság, ahol kétszáz körüli létszámú szürke marhát tart a tulajdonos, Cene Csaba. Az állatok húsa bébiételekbe kerül, mert – a gazda elmondása szerint – hazánkban nincs igazán hagyománya a biomarhahús-fogyasztásnak. A tenyésztő kifejtette: az állattartás egyik legfontosabb feltétele a takarmány megtermelése. Ezeknek a szürke marháknak a tritikálé és a zab képezi a fő táplálékát. A járvány hatására azonban nehéz volt beszerezni a tavaszi vetőmagot, mert Magyarországon hiánycikk lett például a tritikálé, de Bécsből sikerült annyit vásárolni, hogy húsz hektárra elegendő lett. Ez a növény – vetésforgóban ültetve – nem igényel semmilyen növényvédő szert és gyomirtót.