Megvalósult álom: Nógrád bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba

„Mindannyian tudjuk, hogy az országos közúthálózat elemeinek műszaki állapota alapvetően befolyásolja az érintett térségek gazdasági versenyképességét, a helyeik életlehetőségeit. A közúti fejlesztésekben érintett települések, térségek elérhetősége érezhetően javult az elmúlt esztendőkben. Jobbá vált az útszakaszok minősége, csökkent az utazási idő, valamint gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb lett az eljutás egyik pontból a másikba.” A 21-es főút Tar-Mátraverebély közötti, és a Bátonyterenyét érintő négysávos szakasz átadó ünnepségén mondta ezt Fónagy János, miniszterhelyettes, államtitkár.

Hozzátette: 2024-ig a kormány mintegy 5000 milliárd forintot fordít a köz-, illetve a vasúti fejlesztések előkészítésére, kivitelezésére. A tervezett közúti beruházások keretében az útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, amelyből a magyar gazdaság erősödésének köszönhetően, nagyobb részt, 1800 milliárdot már a hazai költségvetés fedez, a fennmaradó összeget adják az uniós támogatások. A 2016 és a 2024 közötti időszak végére a magas szolgáltatási színvonalú közúthálózat mintegy 1000 kilométerrel bővül. A kormány stratégiai célja közé tartozik az is, hogy 2030-ra Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos út.

Dr. Becsó Károly országgyűlési képviselő a megye legfontosabb főútjának gyakran döcögős állomásait idézte fel. A beruházást az első Fidesz kormányzat kezdte el, aztán 8 év döcögés után nekik is kellett megépíteni. Ez az út – mondta – egy lehetőség az itt élőknek, hogy minél aktívabban bekapcsolódhassanak az ország vérkeringésébe.

– Azonban egy nagyon fontos dologra kell felhívnom a települések vezetőinek a figyelmét. Az út, ami gyorsan idehoz, az gyorsan el is tud vinni. Ez az út azért épült, hogy a környékén lévő települések megerősödjenek, gazdaságilag fejlődjenek, minél inkább szerethetők, nem lakhelyek, hanem otthonok legyenek – tette hozzá.

Becsó Zsolt országgyűlési képviselő szerint a térségben élők már 20 éve várják ezt az örömteli pillanatot. Ez idő alatt számos olyan dolgot sikerült elérni, megvalósítani, amely szolgálta a térség fejlődését. Azonban, ha közülük egyet ki kellene emelni, az a 21-es út lenne, ugyanis ez a legnagyobb volumenű beruházás, amely a legtöbb embert érinti, és a legnagyobb jelentőséggel bír – tette hozzá.

Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott emlékeztetett: 1959. szeptember 25-öt írtunk, vagyis napra pontosan 60 évvel ezelőtt adták át a forgalomnak a 21-es főút első, Hatvan-Zagyvapálfalva szakaszát. A 21-es igazi szerencseszám, legyen hát ez szűkebb hazánk, illetve Kelet-Nógrád szerencseszáma is – mondta.

Nagy-Majdon József Bátonyterenye polgármestere azt hangsúlyozta: az útátadás nem egy záró momentum, nem is a kezdet, inkább egy mérföldkő, ahol megállunk, visszanézünk az elmúlt 60 évre, amióta fejlesztik a 21-es főutat. Azonban előre is tekintünk, hogy mit fog hozni ez a fejlesztés térségünknek, városunknak.

Juhász Zoltán, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese elmondta, több környezettudatos megoldást is alkalmaztak az útépítésnél. Újrahasznosították a régi pályaszerkezet beton alaprétegét, a külterületi szakaszokon a teljes hosszon vadvédő kerítést építettek ki, ami a környezeti érdekek mellett a közlekedésbiztonságot is szolgálja.

Hosszú út vezetett idáig

1957-ben indult útjára a 21-es számú főút története. A régi történelmi útvonal mentén akkor alakították ki a ma ismert nyomvonalat. 1999-ben készült el a terv az M3-as autópálya és a Salgótarján közötti 51 kilométer, kétszer kétsávos út kiépítésére, majd 2000-ben megkezdődött a négysávosítás Salgótarján irányából, az ipari parkig tartó három kilométer megépítésével. 2003 és 2011 között kisebb-nagyobb szünetekkel rövidebb szakaszok készültek el Nógrád és Heves megyében. A hiányzó ütemek a tervezési, környezetvédelmi problémák miatt elhúzódtak, gyorsító intézkedések kellettek arra, hogy nagyobb lendületet kapjon az építés. 2015 őszén Lőrinci és Szurdokpüspöki között két ütem készült el, 10 kilométer hosszúságban. 2017 végére Szurdokpüspöki és Mátraszőlős között újabb két nógrádi szakasz is megvalósult, majd Heves megyében 2018-ban elkészült a Hatvan-Lőrinci szakasz is. A szerdai átadással a teljes szakasz négysávossá vált.

Megkérdeztük: Mit jelent a településük számára a 21-es főút?

Schoblocher István Jobbágyi polgármestere: a 21-es számú főút négysávosításának köszönhetően megváltozott a világhoz való kötődésünk. Azt tapasztalom, hogy minden szempontból sokat jelent az emberek számára. Nálunk már 2015-ben átadták, és az elmúlt négy évben sokan megkeresték a községünket, hogy vállalkozást szeretnének létesíteni, több esetben ez sikerült is.

Farkas Attila Pásztó polgármestere: mivel már városunkban 2016-ban átadták az elkészült 21-es főutat eddig is sokat jelentett a helyiek számára. Amióta négysávos lett az út sokkal több befektető érdeklődik Pásztó iránt. Sok fiatal, aki nem tud Budapesten lakást venni, az mivel 40 percre van tőlünk a főváros nálunk keres eladó hazákat. Ennek köszönhetően megállt a népességcsökkenés és emelkedtek az ingatlanárak.

Pintér Miklós Ervin Szurdokpüspöki polgármestere: a 21-es főút a mi falunk számára egy lehetőség a fejlődés és a fejlesztés irányába. Bízom benne, hogy azáltal, hogy megtörtént a négysávosítás a vállalkozók településünket és Nógrád megyét is még inkább meg fogják találni. Szurdokpüspökit a munkahelyteremtés, illetve a befektetők számának növelésében is előrébb szeretnénk segíteni.

Turopoli Zsolt Tar polgármestere: közelebb kerültünk a fővároshoz, ezáltal kinyíltak a lehetőségeink is. Szeretnénk turisztikát fejleszteni, amelyhez hozzájárul a 21-es főút négysávosítása. Azt gondolom, Taron is megtettek mindent azért, hogy az ottani nehéz természeti helyzetben is úgy tudják megvalósítani az útépítést, hogy az az összes elvárásnak megfeleljen.

Nagy-Majdon József Bátonyterenye polgármestere: régtől várjuk már, hogy négysávos legyen a 21-es főút, amely biztonságos közlekedést fog nyújtani az azon közlekedőknek. 45 percre kerültünk Budapesttől, éppen ezért bízom benne, hogy a gazdaság fellendülésében is segítséget fog nyújtani. Azt várom még továbbá, hogy a kelet-nógrádi térség innentől kezdve nem a leszakadó észak-magyarországi régióhoz, hanem a budapesti agglomerációhoz tartozzon.