Tizenkét részes történelmi tévésorozatot készítenek a szlovákok

A szlovák televízió történetének egyik legdrágább projektjét készíti a TV JOJ – közölte a csatorna vezetősége a készülő Szlávok (Slovania) című televí­ziós sorozatukról – adta hírül a felvidéki Ma7 hírportál.

A Szlávok a készítők elmondása szerint egy történelmi kalandfilm-sorozat lesz fantasy elemekkel ötvözve, amelyet a szláv mitológia inspirált. A csatorna a napjaink egy legnépszerűbb fantasy-történetével, a Trónok harcával is párhuzamot vont, szerintük ugyanis a szlovák projekt esetében is egy olyan sorozatról van szó, amely a távoli múltba kalauzolja a nézőket, mégpedig a Kárpát-medence lakosainak életét mutatja be a 6. és 7. század fordulóján. Ezenkívül a frank kereskedő, Szamo történelmi alakja is feltűnik majd a filmben.

Az igencsak nagy költségvetésű, 3,6 millió euróba kerülő szlovák sorozat részeit több országban forgatják. A ma7 szerint a JOJ nem tervez spórolni a forgatási költségeken, így az ismert rendezőt, Peter Bebjakot kérte fel a filmhez, amelyben több neves szlovák színész is feltűnik.

A hírről beszámoló Magyar Nemzet összegyűjtötte a térségben készülő, a szlovákhoz hasonló filmek listáját is. A cikk szerint már készül egy alkotás a Nagymorva Birodalomról, amelyet Juraj Jakubisko, a Prágában élő, nemzetközileg elismert szlovák filmrendező jegyez, akinek korábbi, Báthory című történelmi freskója 400 millió koronás (hárommilliárd forint) költségvetésével minden idők legdrágább közép-európai filmje lett. A Szláv hősköltemény munkacímű történet a nagymorva fejedelem, Szvatopluk idejébe röpíti vissza a nézőt.

A lap szerint az utóbbi idők érdekes és megvalósult közép-európai történelmi sorozatát a lengyel Agnieszka Holland rendezte, az 1968-as prágai tavasz egyik mártírjáról, a cseh Jan Palachról készített háromrészes történelmi tévésorozatot az HBO produkciójában. Az Olthatatlan című széria egyetemista főszereplője a szovjet megszállás elleni tiltakozásul 1969. január 16-án felgyújtotta magát a Vencel téren.

Kissé felsültek a szerbek – írja a Magyar Nemzet – ugyanis az első szerb királyi dinasztiáról, a Nemanjicsokról forgatott nagyszabású történelmi televízió sorozat tavaly bemutatott első része csúnyán megbukott: gyenge színvonala és nyelvezete miatt negatívan fogadta a közvélemény. A szuperproduk­cióban 218 színész, több mint 2700 statiszta, valamint 619 ló és lovas szerepel, a sorozat első évadának 12 részét nyolcvan helyszínen, 168 építményben forgatták. A cselekmény fő szála a XIII. században, az első megkoronázott szerb király trónra kerülését és életét dolgozza fel.

A románok a lap szerint még a vetítésig sem jutottak el, a Géták (Getii) című történelmi-fantasztikus tévésorozatuk ugyanis már a tervezési fázisban megrekedt. A filmet 2017 elején jelentették be, és szintén a „román Trónok harcaként” emlegették. Persze nem költségvetés szempontjából: Florin Anghel rendező független filmes produkciójában a dák őstörténetet és persze a római–dák háborúkat akarta bemutatni. A tízrészes első évadnak még 2017 tavaszán kellett volna megjelennie – de csak az első trailert lehet látni, azóta más hírt nem közöltek, a produkció valószínűleg dugába dőlt.

A történelmi filmek hatásaival kapcsolatban a lap idézi Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának egykori igazgatójának a Kultúra.hu-nak tett 2017-es interjúját, amelyben a Szulejmán című itthon is népszerű sorozatról azt mondja: „Országunk egyik valaha volt legnagyobb ellensége – és filmbéli halálát több százezer magyar gyászolta meg. Olyan magyarok, akiknek szülei és nagyszülei – még Gárdonyi Gézán nevelkedve – bizonyára a nemzet legfőbb ellenségeinek tartották a XVI–XVII. századi törököket. Egyetlen filmsorozat hatására majd egymillió magyar lassanként török szemmel és szívvel nézi történelmünk egyik legheroi­kusabb, iszonyú áldozatokat követelő korszakát.„

A neves kutató által említett jelenség által – értékel a lap –, felmérhetjük a történelmi vagy áltörténelmi tévésorozatok pozitív hatásait vagy épp veszélyeit, valamint annak szükségét, hogy a saját nézőpontunkból is filmre vihessük a történelmünket, amelyet most leginkább másoktól eltorzítva láthatunk viszont. Mert az, hogy egy magyar Szulejmánnak szurkoljon, még Örkénynek is túl abszurd lett volna.