sikerek

2019.08.16. 10:09

Egyre több közfoglalkoztatott jut álláshoz a munkaerőpiacon

Jövőre a Start munkaprogramra kevesebb összeget szán a kormány, mert a versenyszféra elszívó hatása miatt egyre kevesebben dolgoznak közmunkásként.

A Galgóci Faragda három produktuma is Modern Míves Termék minősítést szerzett a minap. A hír érdekessége, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajógalgócon a közfoglalkoztatási program keretében élesztettek újra egy régi kézműves hagyományt, a fafaragást. Tányérokat, tálakat és evőeszközöket is készítenek évek óta, a szorgalmas munkának pedig ezek szerint meglett a gyümölcse. A kifejezetten hátrányos helyzetű térségben lévő település esete is mutatja: a 2010-ben felálló kormányzat egyik kiemelt projektje értékteremtésre is alkalmas – írja legfrissebb számában a Figyelő.

A Start munkaprogramra a jövő évi költségvetés már „csak” 128 milliárd forintot szán, amely a Belügyminisztérium (BM) közlése szerint átlagosan 91 ezer fő közfoglalkoztatását teszi lehetővé. Ez az összeg jóval kisebb, mint a 2016-os csúcsot jelentő 340 milliárd. A csökkenés folyamatos: a 2017-es évre 325 milliárd, tavaly már csak 225 milliárd szerepelt a büdzsé előirányzatában. Ezzel párhuzamosan a résztvevők száma is apadt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a „kiesők” zöme az elsődleges munkaerőpiacon jutott álláshoz. Egyes elemzők szerint egyre nagyobb a versenyszféra elszívó hatása, és a cégek ma már valós munkaerő-tartalékként tekintenek a közmunkában dolgozó vagy a tartósan munka nélkül lévő tízezrekre. Megfelelő felkészültséggel, a munkába állást segítő programokkal az innen érkezőket is sikeresen tudják integrálni a termelésbe – írta nemrég a Világgazdaság.

Ugyanakkor vannak gátló tényezők is, jellemzően vidéken. A BM által megrendelt kutatás alapján a közfoglalkoztatottak egy részének az elhelyezkedését a munkahelyre való ingázás nehézsége, időigénye és költsége hátráltatja. Így továbbra is vannak, akik csak azért választják ezt a formát, mert helyben elérhető. Ezeken a településeken a közlekedés fejlesztése segítheti a nyílt munkaerőpiacra történő kilépést – vetítette előre a felmérés.

Ugyanakkor általános az egyetértés a helyi és a járási szakemberek között abban, hogy „a kimenetet segítendő a programban jelenleg részt vevők összetételéből következően már nem eseti képzésekre, hanem olyan hosszú távú fejlesztőtevékenységre lenne szükség”, amely a szociális szakemberektől is speciális szaktudást, kompetenciát igényel. Egy biztos: a közfoglalkoztatás kulcsszerepet tölt be a jövedelemszint emelésében és az életkörülmények javításában. Arra ugyan nem alkalmas, hogy tömegeket mozdítson ki a szegénységből, de „csökkenti a mindennapi megélhetési problémákat, a mélyszegénységben élők arányát”. Ezt a statisztikák is igazolják.

A szaktárca eddigi legfrissebb adatai szerint a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos száma 104 117 fő volt 2019 áprilisában; ez a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 28,4 százalékkal, több mint 40 ezer fővel kevesebb. Még a kormánypártisággal bajosan vádolható Policy Agenda kimutatásából is látszik: a közfoglalkoztatotti mutató, azaz a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva az ebben a formában dolgozók aránya 2017-ben 2,74 százalékos volt országosan, 2019 első négy hónapját nézve már csupán 1,71 százalékos. A két évvel ezelőtti 179 ezer közmunkásból csupán 111 ezer maradt. Vagyis a tendencia egyértelmű és látványos, ráadásul a jövő évi tervek is ezt erősítik.

Az első negyedév végére egyébként 102,7 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami negatív rekordot jelent. Hiszen utoljára 2013 tavaszán voltak ennél kevesebben a rendszerben, amikor megkezdődött a program felfuttatása. Ehhez képest április ismét hozott némi növekményt, ám ez inkább szezonális jelenség.

A területi eloszlás azonban korántsem egyenletes. Sőt. A Figyelő információi szerint a munkáltatók, akik erről a BM-et is tájékoztatták, a május 1-je és október 30-a közötti hat hónapra összesen 37 407 fő foglalkoztatását tervezik, ám a korábbi 13 helyett az idén mindössze 5 megyéből érkeztek igények. A bejelentést tevő munkáltatók túlnyomó többsége, 95 százaléka a foglalkoztatás helyéül Szabolcs-Szatmár-Bereg valamely települését jelölte meg. Ebből a megyéből jelezték a legnagyobb létszámszükségletet is: az összes igény fent nevezett időszakra számított átlagának a 72 százalékát. Ezen a téren 22 százalékkal Jász-Nagykun-Szolnok az „ezüstérmes”.

Több kormányzati szereplő is utalt arra, hogy a létszámcsökkenés egy idő után megtorpanhat. Egyesek évi százezer főnél húzzák meg a határt, mondván: ennyien belátható ideig mindig lesznek a rendszerben. Elképzelhető azonban, hogy ők némileg többet keresnek majd.

A Belügyminisztérium őszi jogalkotási tervéből ugyanis kiderül: szükséges a végzettségi elvárások kismértékű csökkentése, hogy az érintettek részére a közfoglalkoztatási garantált bér abban az esetben is megadható legyen, ha nincs középfokú iskolai végzettségük, de az állam által elismert középfokú szakképesítést szereztek. A tárca rendeleti formában vizsgálná felül a közfoglalkoztatási, valamint a garantált bér mértékét. A lap által megismert dokumentum szerint erre október végén kerülhet sor. Egyes sajtótermékek arról is cikkeztek, hogy még az október 13-i önkormányzati választás előtt fizetést emelne, illetve jutalmat osztana a kormány ebben a körben, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte: erről semmilyen kormányzati döntés nem született.

Ami biztos: a segély, a közfoglalkoztatotti és a minimálbér közötti különbséget a kormány hosszú távon fenn kívánja tartani. Az értékek közötti „távolság” azonban akár módosulhat is, amit az általánosságban is érvényes, jelentős átlagbér-növekedés is indokolna.

Ezek is érdekelhetik