már nem távoli jövő

2019.07.22. 12:24

Erős hátszéllel tör piacra a műhús

Alig néhány év múlva mindenki számára elérhetővé válnak a húsfélék kiváltására hivatott olcsó álhúsok, laboratóriumi húsok.

Forrás: Shutterstock

Óriási átalakulás jöhet a húspiacon: már nem a távoli jövő terméke a húspogácsa ízével és állagával szinte teljesen azonos, növényi alapú hamburgerhús, a laboratóriumi körülmények között kitenyésző marhahús vagy az ehető rovar – írja a Magyar Nemzet.

A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaitól rendezheti át a világpiacot: míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénz öntenek a befektetők.

A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek, ám forgalomba hozatalukat előbb az Európai Unióban, majd itthon is engedélyeztetni kell, és egyelőre a leendő fogyasztók is bizalmatlanok.

Tehenek nyugdíjban?

Az Egyesült Államokból induló, állatifehérje-mentes vegán hússzerűségek már kaphatók a világ számos országában. Nagy-Britanniában már tavaly óta beszerezhető a kolbásszal, a darált hússal, egyéb feldolgozott húsfélékkel közel megegyező, de növényi fehérjével készült „hús”. A brexit utáni élet legfőbb termékeként reklámozott álhúsok egyre keresettebbek, ráadásul megfizethető áron kerültek a brit piacra. Az újítás már valódi konkurenciája a hagyományos állati termékeknek.

Komoly szándék mutatkozik a világpiac meghódítására: a vegán termékeket fejlesztő és gyártó Beyond Meat vállalatot a világ legnagyobb befektetői és piaci szereplői is hozzásegítették ahhoz, hogy öt év alatt 88 millió dollár (25,5 milliárd forint) éves bevételű óriássá nőjön. A céget támogatja az Egyesült Államok több meghatározó húsipari szereplője és állatvédő szervezete is.

Nemcsak élelmiszer-biztonsági, de társadalmi és klímavédelmi kérdéseket is felvet a holland Mosa Meat laboratóriumi körülmények között, de az élő állat sejtjeiből, ám szervezetétől távol kitenyésztett húspogácsa.

A szintén jelentős nemzetközi támogatást élvező cég élő szarvasmarhából vett, az izomszövet növekedéséért felelős őssejtet használja fel. Laboratóriumi körülmények között – a cég által közzétett bemutató szerint – az erre létrehozott táptalajon elindul a sejtosztódás, így „tenyészik” a húspogácsa a tervezett méretűre.

A Mosa Meat a napokban adott ki közleményt arról, hogy

terveik szerint 2021-ben az éttermekben, majd 2025-ig már a kiskereskedelmi forgalomban is mindenki számára elérhetővé válik az egy dollárért piacra dobott, tenyésztett húsból készült húspogácsájuk.

Sokak szerint nemcsak a műhús, hanem a magas fehérjetartalmú rovarok is jó alternatívái lehetnének az állati eredetű húsoknak. Míg néhány éve még a tojást és a baromfihúst tartották a jövő fehérjeforrásának,

az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a rovartenyésztés fenntarthatóbb, humánusabb és a fehérjeigény kielégítésére is megfelelőbb.

Az emberi fogyasztásra alkalmasnak talált rovarok Nagy-Britanniában már néhol megvehetők, ám a brit székhelyű multinacionális kereskedelmi láncok többsége is jelezte: örömmel forgalmazzák a leginkább tücskökből álló rovaralapú fehérjekészítményeket. Az ENSZ mellett egyébként több nemzetközi szervezet szorgalmazza a rovarfogyasztást a magas fehérjetartalma miatt, a klímacélok érdekében.

Nem árt az óvatosság

Ahogy a lap korábban megírta: a civilek a ketreces állattartás teljes betiltását követelik, akár a nemzetközi üzletláncokra gyakorolt nyomással.

A Tesco a tavasszal bejelentette, 2025-től Kelet-Közép-Európában, így nálunk sem forgalmaz ketreces tartásból származó tojást. A döntés várható volt, mivel Nagy-Britanniában már korábban ígéretet tettek erre, de a lépés általánossá válhat.

„Az állattartás kiváltása ugyan elképzelhetetlen, de az új termékek megjelenése, a magasabb elvárások és a nemzetközi civil szervezetek tevékenysége jelentős áremelkedéssel, komoly zavarokkal járhat”

– reagáltak a Magyar Nemzet megkeresésére a hazai ágazatok képviselői, akik szerint nem ez a módja a felmelegedés megfékezésének. Habár a megítélés eltér, abban egyetértenek, elkerülhetetlen a fejlődés, de piacvédelemre és részletes szabályozásra lesz szükség a gazdálkodók és a fogyasztók védelmében.

Az Agrárminisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, jelenleg a rovaralapú élelmiszerek nem forgalmazhatók sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Dánia és Finnország korábban nemzeti hatáskörben engedélyezte, erre 2020-ig van lehetőség. Az új, 2018-tól élő uniós szabályozás szerint 2020-tól csak akkor maradhatnak forgalomban rovarok, ha uniós szinten is zöld jelzést kapnak. Az uniós engedélyeztetés önmagában nem elegendő, erre itthon is szükség van, hogy a boltok polcaira kerülhessenek.

Komoly uniós és hazai engedélyeztetés kell a szintetikus vagy alternatív húsoknál is. Ezek ráadásul – a vegán termékekhez hasonlóan – nem forgalmazhatók húsként, ami így a címkén sem szerepelhet.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!