Újraéledt a gitároktatás Salgótarjánban

A Snétberger Zenei Tehetség Központ anyagi támogatásának köszönhetően ugyanis Csík Adolf gitárművész személyében az oktatási intézmény megtalálta azt a pedagógust, aki a szakmai tudás mellett alázatra, kötelességtudatra és erkölcsre egyaránt nevelni kívánja tanítványait. A pedagógus nemrégiben vette át mesterdiplomáját a bécsi zeneakadémián, s az osztrák légkört hátrahagyva kezdte el egyengetni a nógrádi diákok zenei útját. A gitártanár a Nógrád Megyei Hírlapnak többek között beszélt pályafutásának állomásairól, valamint arról is: miért döntött úgy, hogy Salgótarjánban kezdi el a gitárművészet oktatását.

– Mit tudhatunk az ön szakmai előéletéről?

– Az ereimben csörgedezik a zene iránti fogékonyság, hiszen zenész, roma családba születtem bele. Édesapám is a művészetek szerelmese, s már gyermekként számtalanszor elkísértem őt egy-egy próbára vagy fellépésre. A szüleim tehát jól ismerték a zenész szakma előnyeit, de hátrányait is, ezért először nem támogatták, hogy e hivatás felé orientálódjam. Tizenkét évesen mégis meggyőztem édesanyámat, hogy művész szeretnék lenni, s ezután egy fővárosi intézményben kezdtem a zenei alapok elsajátítását. A gitározás először csak hobbi volt számomra, majd az évek során szinte társammá vált a hangszer. A zene útján lépkedve, tizenhat évesen felvételt nyertem a bécsi zeneakadémia különleges tehetségeinek osztályába, ahol Walter Würdinger professzortól leshettem el a szakma minden fortélyát. Ezen felül több alkalommal felkértek a bécsi nyári színház zenei vezetésére, s jó néhány nemzetközi gitárfesztiválon is megszólaltattam már választott hangszeremet. Ezt követően 2014-ben Snétberger Ferenc személyesen keresett meg, hogy a zenei tehetség központjában klasszikus gitárt oktassak, valamint segítsek felkészíteni a növendékeket a konzervatóriumba is. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire jó érzés hátrányos helyzetű, ám annál tehetségesebb diákokkal együtt dolgozni.

– Hogyan került a salgótarjáni zeneiskolába?

– Sokan kérdezték már az ismerőseim közül, hogy miért tértem haza osztrák földről Magyarországra, s miért pont Salgótarjánt választottam a karrierépítés szempontjából. Egyrészt, mert nagyon fontos számomra, hogy képviseljem a keresztény értékeket, s erre csak kis hazánk tud megfelelő lehetőséget adni. Másrészt, mert jelen pillanatban a Snétberger zenei központ anyagilag is támogatja a pedagógiai munkásságomat a salgótarjáni intézményben.

– Említette, hogy már tanított hátrányos helyzetű gyermekeket is. Mit helyez előtérbe a képzésüknél?

– Szeretnék változtatni a roma társadalommal szemben felállított sztereotípiákon azáltal, hogy a szakmai tudás átadása mellett kötelességtudatra, erkölcsre és alázatra is nevelem a szárnyukat bontogató „művészeket”. Egy diák ugyanis hiába tehetséges, ha nem képviseli ezeket a belső értékeket, sosem válik igazi zenésszé. Jelenleg húsz megyei diákot oktatok, s úgy látom, hogy mindnyájukban felfedezhető a szorgalom és a zenei érzék is. Én pedig segítek nekik abban, hogy fejlődjenek, s hogy végeredményképpen értékelhető tudást szerezzenek, amit a jövőben kamatoztatni tudnak majd egy zenekar tagjaként vagy szólóban a színpadon.

– Milyen tervei vannak?

– Salgótarján kulturális életében mindenképpen részt szeretnék venni, s ehhez kapcsolódóan októberben két fellépésem is lesz a zeneiskolával karöltve. Ezen felül pedig a közeljövőben egy szólólemez kiadása is szerepel a terveim között…

Palchuber Kinga