Miért erősebb a svéd korona, mint az euró?

A svéd különutas, a lezárásokat, karantént jórészt kihagyó, a gazdaságot, kereskedelmet, vendéglátást, iskolákat nyitva tartó járványkezelést sokszor elemezték. Most nézzük meg ennek a gazdasági hatásait. Aminek következménye, lakmuszpapírja lehet a svéd korona átlagon felüli ereje is. Tavaly ugyanis három tucatnyi fontosabb deviza közül a svéd korona volt a legjobban erősödő deviza, mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest.

Nem több a halott, mint másutt

Svédországban a koronavírus-járvány következtében bekövetkezett halálesetek száma február elején legalábbis nem lényegesen rosszabb más, hasonló nagyságú európai országok adatainál. A lakosságszámra vetítve valamivel jobb volt a helyzet, mint a brit, cseh vagy olasz számok. Ám sokkal szomorúbb más északi államok, mint Dánia, Norvégia, Finnország eredményeinél.

De mi is mozgatja a devizák árát? Nincs egyetlen recept, egyszerű képlet. Hosszabb távon szerepe lehet a gazdasági teljesítménynek, az inflációnak, a kamatoknak (kamatkülönbségnek). De egyes elméletek szerint az export-szektorok termelékenységének is.

A legjobbak egyike volt a svéd gazdaság

A gazdasági növekedés, vagy, ami 2020-at illeti, a csökkenés terén Svédország sokkal jobban jött ki a válságból, mint az EU-s országok többsége. A tavalyi utolsó negyedévben 2019 végéhez képest a svéd GDP csak 2,6 százalékkal állt alacsonyabban, szemben az EU 4,8 százalékos átlagos zsugorodásával. (Előzetes adatok.) Ami kellemes meglepetés volt, az elemző közgazdászok és az ország jegybankja is ennél nagyobb visszaesést vártak. Ami még jó hír, hogy a gazdaságot a helyi fogyasztás tartotta viszonylag jó karban (annak ellenére, hogy az export szerepe is fontos). Az ország így valamivel kevésbé van kitéve a világgazdaság ingadozásainak, mint mások. Svédország stabil helyzete abból is látszik, hogy egyes tőzsdei vállalatai szép bevételnövekedést jelentettek, mint például az Ericsson.

Ami a devizaárfolyamokat rövidebb távon erősen befolyásoló kamatokat illeti, Svédország valamivel magasabb szintet tart, mint például az Eurózóna bankja, az EKB. Egészen pontosan nulla az irányadó kamat, és –0,1 százalékot fizet a svéd jegybank (a Riksbank) a betétekre. Szemben a súlyosan mínuszos (–0,5 százalék) EKB-kamattal. Ez lehet a másik fontos okozója a korona felértékelődésének. (Az ország hivatalosan már 2019 végén feladta a negatív kamatok politikáját, és az irányadó kamatot nullára emelte, de a jegybanki betéti kamat kissé negatív.)

A Dankske Bank januárban úgy látta, a fundamentumok rövidebb távon, három hónapra a svéd koronát támogatják. Erős, 10,0 körüli euró/korona árfolyamot prognosztizáltak. Az év második felére azonban a korona szerintük gyengülhet az Eurózóna és a svéd jegybank eltérő monetáris politikája miatt. Úgy ítélték meg, hogy nő egy svéd kamatcsökkentés valószínűsége. Arra számítottak, hogy az amerikai Fed és a norvég Norges Bank “relatíve éllovasok lesznek” (a monetáris lazításban), az EKB és a Riksbank pedig relatíve lemaradók.

Svédországban is korlátozások jöttek

A svéd tíz éves államkötvények irányadó hozama egyébként –0,036 százalék volt a napokban, vagyis lényegében nulla. Míg a német papíroké –0,474, azaz elég súlyosan negatív. Ez is magyarázhatja a korona felülteljesítését. Elvileg jobban megéri koronában befektetni, mint euróban.

Ami a jövőt illeti, vannak, akik attól tartanak, hogy Svédországban még rosszabbodhat a gazdasági helyzet. A koronavírus miatt ugyanis az ország részben feladta a korábbi politikáját, és ősszel bevezetett mozgási korlátozásokat. De pozitív impulzusokat is várnak a gazdaságtól, a svéd kormányzat hatalmas gazdaságsegítő csomagot indított erre az évre, 105 milliárd korona (mintegy 12 milliárd dollár) értékben.

Hogyan befolyásolja a gazdasági helyzet a korona árfolyamát? A Bloomberg szerint úgy, hogy a várnál nagyobb GDP-növekedés csökkenti a kamatvágás valószínűségét. Kevésbé várható, hogy ismét negatív legyen az irányadó kamat. Ez a várakozás pedig szintén erősíti a koronát a többi devizával szemben.

(PR cikk)