Egy brüsszeli energetikai lobbiszervezetnél volt vezető Márki-Zay Péter

Pedig fontos lett volna, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje tájékoztassa erről a közvéleményt, hiszen a globális szervezet több évtizede bejáratos az uniós vezérkarhoz, rendszeresen fogalmazza meg véleményeit és iránymutatásait az Európai Bizottságnak – mutat rá a Kontra, amelynek cikke szerint egyre inkább érthetővé válik, Márki-Zay Péter miért megy el a falig annak érdekében, hogy megfúrja a magyarok millióinak komoly segítséget nyújtó rezsicsökkentést.

Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni

– szólta el magát Márki-Zay Péter az előválasztás második fordulójában a Greenpeace által rendezett vitában, ahol választási győzelme esetére nem is olyan finoman

kilátásba helyezte a lakossági kedvezmény megszüntetését.

A baloldal közös kormányfő-jelöltje ennél is tovább menve azt is kijelentette, hogy a rezsicsökkentés „káros hatással van a környezetvédelemre”, és „az igazságosság szempontjából” is problémás. Áprilisban pedig gunyorosan úgy fogalmazott a Spotify-on elérhető podcastműsorában, hogy

lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.

A rezsicsökkentés a 2010 után felálló Fidesz–KDNP-kormány stratégiailag egyik legfontosabb lépése volt. A döntés következtében a lakossági végfogyasztói oldalon a szabadáras díjszabás helyett a hatósági árakra tértek át az energia- és közműszolgáltatók szektorában. Ez hatalmas megkönnyebbülést jelentett a magyar embereknek, hiszen a baloldali kormányok idején a rezsi ára az egyik legmagasabb volt Európában. Az erőfeszítéseket siker koronázta: egyes számítások szerint a kormányzati lépésnek köszönhetően évente 380-400 ezer forinttal több marad egy átlagos családnál – olvasható a Kontra cikkében.

A baloldal eddig is támadta az intézkedést, a narratíva azonban eddig az volt, hogy a rezsicsökkentés nem segített érdemben a magyarokon, az csupán egy kommunikációs trükk.

Most viszont megérkezett Márki-Zay Péter, aki Gyurcsány Ferencéknél keményebben támadva kártékonynak nevezte a lépést, és zöld szempontokra hivatkozva a visszavonását kezdte el pedzegetni. Éppen ezért felmerül a kérdés:

mi az oka annak, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje még a gyurcsányi szintnél is durvábban bírálja a népszerű intézkedést?

Ahogy a Kontra elsőként számolt be róla, a hódmezővásárhelyi polgármester 2009-től egy multinacionális energiavállalat, az EDF francia energiaszolgáltató vállalat alkalmazásában állt. Egész pontosan 2009 és 2010 között projektvezetőként, 2010-től stratégia- és regulációvezetőként dolgozott itt. A kormányváltás előtt a társaság visszatetsző módon extra nagy profitra tett szert a zavaros rezsiügyletekből, sok pénzt kiszedve a magyar emberek pénztárcájából.

Bár már ez is jelzésértékű, önmagában még nem magyarázza az erőteljes kirohanásokat. A Kontra azonban talált egy olyan eltitkolt részletet Márki-Zay karrierjéből, amely már választ adhat a miértre. Nevezetesen azt, hogy

két éven át (2011–2012) az EURELECTRIC Budget 2020 Task Force nevű projektjében töltött be bizottsági tagságot.

A jelek szerint a jól hangzó brüsszeli állás ma már kellemetlen a politikus számára, hiszen azt egyik nyilvánosan elérhető életrajzában sem tüntette fel. Így az információ kimaradt az előválasztás és Hódmezővásárhely hivatalos oldalán közzétett CV-jéből is, sőt, Wikipédia-oldalán sem lehet találkozni az adattal. A Kontrának is csak az archívkeresővel sikerült rátalálnia – olvasható a Kontra cikkében.

De mi is ez a szervezet, ahol Márki-Zay Péter saját bevallása szerint „társadalmi munkát” vállalt a 2010-es évek elején? A brüsszeli székhelyű Eurelectric az európai villamosenergia-ipari vállalatok legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezete, de más kontinenseken is létezik tagszervezete.

Oldalukon egy alkalommal lehet találkozni a baloldal közös kormányfő-jelöltjének a nevével, ebben a dokumentumban:

Munkájuk kiterjed az ágazatot érintő valamennyi fontos kérdésre, a piacoktól az energiapolitikán át a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a lakossági fogyasztók területéig.

A globális társaságnak alapításakor, 1989-ben az volt a legfőbb célja, hogy megvédje a status quót az Európai Közösségek energiapiac liberalizálását célzó javaslataival szemben.

Ahogy azt honlapjukon kiemelik, európai szinten képviselik „az iparág közös álláspontját”, és rendszeresen egyeztetnek az Európai Unió tisztségviselőivel. Ebből pedig az következik, hogy

Az Eurelectric egy nemzetközi lobbiszervezet.

Az Európai Bizottság weboldalán több javaslatuk is elérhető, rendszeresen írják meg véleményüket a brüsszeli vezérkarnak a témában.

Emlékezetes, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés érdekében komoly harcokat vívott, és jelenleg is vív Brüsszellel, ahol nem akarták elfogadni a magyar megoldást.

A vita csúcspontján, 2015-ben az Európai Bizottság eljuttatta a magyar kormányhoz a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit. Nem sikerült közös nevezőre jutni, aminek következtében az uniós szerv az Európai Bírósághoz fordult, ahol tavaly szeptemberben kimondták, a rezsicsökkentéssel nem sérült uniós jog. Az ítélet értelmében tehát Magyarország rezsipolitikája és a rezsicsökkentés nem ütközik a közösségi jogba.

Ennek ellenére a küzdelem folytatódik, hiszen az Európai Unió a klímavédelem jelszava alatt erőltetni kezdte a hagyományos európai energiatermelés leépítését, miközben minden átmenet nélkül liberalizálta a gáz- és árampiacot. Ezzel kiszolgáltatták az európaiakat és vállalkozásaikat az energiaszolgáltatóknak, hogy aztán most széttárják a karjaikat, mondván, nincs mit tenni a magas árak ellen.