2023.03.13. 05:54
Az orosz rohamosztagok igyekeznek betörni Bahmut központjába
Már 382. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.
Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetővel lőni a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Bombadarabra hasonlító tárgyat találtak a felrobbantott Északi Áramlat-vezeték közelében az oroszok
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősen határozatot kell hoznia egy független bizottság felállításáról az Északi Áramlat csővezetékeken történt robbanások kivizsgálására, tekintettel egy olyan "tárgy" felfedezésére, amely nem tartozik a vezeték szerkezetéhez, de egy robbanószerkezet eleme lehet - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a minisztérium honlapján hétfő este megjelent állásfoglalásban.
Zaharova szerint
az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan "tárgyat" találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének, de egy robbanószerkezet eleme lehet.
A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, "hogy fényt derítsen a szabotázs minden körülményére, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő".
A finn kormányfő nyitott arra, hogy vadászgépeket adjon Ukrajnának
Sanna Marin finn miniszterelnök nyitottnak mutatkozott hétfőn arra a lehetőségre, hogy
Finnország felajánlja Ukrajnának F–18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F–35-ös típusra cserélnek le.
Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.
Finnországba új F–35-ösök érkeznek. Amikor a régi gépeket leselejtezik, tárgyalhatunk arról, miként lehet őket tovább hasznosítani
– mondta Sanna Marin újságíróknak.
A finn kormányfő múlt pénteken már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát. Finnországban ez a kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő – sajtójelentések szerint – előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint a Sanna Marin olyan „óvatlan” ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.
A szerb gazdasági miniszter Oroszország elleni szankciók bevezetését követeli
Szankciók bevezetését követelte a belgrádi vezetéstől Oroszország ellen Rade Basta szerb gazdasági miniszter hétfőn.
Az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt politikusának közleménye szerint Szerbia „már eddig is nagy árat fizetett azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ez már elviselhetetlenné kezd válni”.
Hogy én miniszterként azt nézzem, milyen nyomás nehezedik Aleksandar Vucic köztársasági elnökre, mi pedig hallgassunk, ezt nem tudom elfogadni. Ezért támogatom, hogy vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Aleksandar Vucic elnök mellett állok az állami és nemzeti érdekek megvédésében, és teljesen megbízom benne. Ezért Szerbia kormányától és minden minisztertől azt kérem, hogy nyilvánítsanak véleményt a kérdésben
– húzta alá a tárcavezető, aki szerint el kell dönteni, milyen irányba haladjon az ország.
Fotós: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
Rade Basta arra is emlékeztetett, hogy Szerbiának is szembe kellett néznie szankciókkal, és az állampolgároknak nehéz gazdasági következményeket kellett elviselniük, ezért mindeddig nem akart döntést hozni a büntetőintézkedésekről, mert abban reménykedett, hogy az orosz–ukrán konfliktus lezárul.
A háború kezdete óta elítéljük az orosz agressziót, ugyanakkor védtük nemzeti érdekeinket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatban. Emiatt első körben nem csatlakoztunk ahhoz a nagyszámú országhoz, amely az agresszor állam ellen szankciókat vezetett be. Ugyanakkor a helyzet napról napra egyre bonyolódik, a nyugati államok pedig élesen bírálják Szerbiát, amiért nem csatlakozott a szankciókhoz
– részletezte a szerb gazdasági miniszter.
Véleménye szerint Szerbia vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a békét és stabilitást.
A gazdaság kulcsfontosságú Szerbia számára, ezért gazdasági miniszterként azt mondom, hogy a nehéz külpolitikai helyzet ellenére is meg kell őriznünk a gazdasági növekedést, és azért kell küzdenünk, hogy állampolgáraink jobban éljenek. Szerbiának komoly, felelősségteljes és önálló politikája van, és folytatni fogja az állampolgárok védelmét
– szögezte le.
Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni büntetőintézkedésekhez. Ezt a Belgrád és Moszkva közötti történelmi, vallási és kulturális kapcsolatokkal magyarázták, illetve azzal, hogy amikor az 1992-1995-ös délszláv háború, illetve az 1998-1999-es koszovói háború idején a Nyugat Jugoszlávia ellen vezetett be szankciókat, azok nem jártak eredményekkel.
Az Európai Unió viszont közölte, mindaddig nem folytatódhat az uniós csatlakozás folyamata, amíg ez nem történik meg. Aleksandar Vucic szerb elnök pedig ezzel összefüggésben arról is beszélt, akár a külföldi befektetések is leállhatnak. Az államfő egy múlt heti televíziós interjúban már utalt arra, hogy Szerbia is szankciókat vezethet be Moszkva ellen, amikor úgy fogalmazott: nem esküdne meg arra, hogy Szerbia nem fog csatlakozni a szankciókhoz.
Ukrán vezérkar: folytatódnak a harcok Bahmutban
Az ukrán erők visszaverték az ellenséges támadásokat a Donyeck megyei Bahmut irányában, magában a városban folytatódnak a harcok – számolt be hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
Az orosz hadsereg erőfeszítéseit Donyeck megyében változatlanul főként Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítja, és nem hagy fel azzal a tervével, hogy elérje Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait
– írta közleményében a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés adatai szerint az orosz erők a nap folyamán 29 légi és 6 rakétacsapást hajtottak végre Ukrajna területén. Csapást mértek az északkeleti Szumi megyében lévő Znob-Novhorodszke település agrárlíceumára, aminek következtében egy civil életét vesztette, és öt megsérült. Két rakétával eltaláltak egy iskolát a Donyeck megyei Avgyijivkában is, ahol egy helyi lakos vesztette életét. Ezenfelül több mint tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
Az ukrán légierő hétfőn tíz csapást mért orosz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra – derült ki a vezérkar közleményéből.
Kijárási tilalom Herszonban
Oleksandr Prokudin, Ukrajna herszoni területének kormányzója közölte, hogy öt napra meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be a térségben.
A kijárási tilalom március 13. és 17. között este 17:00 órától reggel 6:30-ig tart.
Prokudin szerint a hatóságok információkat kaptak, hogy a régióban orosz szabotázs csoportok vannak jelen – írja a Kyiv Independent.
Az orosz védelmi miniszter a kapcsolatok erősítését szorgalmazta a kínai katonai vezetőknek küldött üdvözletében
Az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok a globális stabilitás tartóoszlopává váltak a világban növekvő geopolitikai feszültségek közepette – írta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Csang Ju-hszia vezérezredesnek, a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesének a tisztségére való újbóli kinevezése alkalmából hétfőn küldött üdvözlő táviratában.
A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Sojgu bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés tovább fejlődik, jelentősen hozzájárulva az orosz–kínai kapcsolatok teljes rendszerének megerősítéséhez.
A tárcavezető He Vej-tung vezérezredesnek a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesévé való kinevezéséhez szóló gratulációjában azt írta, hogy Oroszország és Kína régi barát és partner, és a két népet és országot szilárdan összekötötte a közös határ és történelem. Stabilnak és tartósnak nevezte a kétoldalú viszonyt, megfelelőnek a jószomszédság erősítéséhez és a kölcsönös bizalom biztosításához.
Országaink vezetői erőfeszítéseinek köszönhetően a két állam közötti kapcsolatok példátlanul magas szintet értek el, és fontos tényezővé váltak a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásában
– írta Sojgu.
Li Sang-fu vezérezredesnek védelmi a miniszterré való kinevezése alkalmából gratulálva Szergej Sojgu kifejezte meggyőződését, hogy új hivatali partnerének tevékenysége fellendíti a katonai és haditechnikai együttműködést Oroszország és Kína között.
A távozó kínai védelmi miniszternek, Vej Feng-ho vezérezredesnek Sojgu megköszönte az orosz–kínai katonai együttműködés megerősítéséhez való hozzájárulását.
Az együttműködésünk évei alatt nemcsak kollégákká vagy barátokká, hanem testvérekké váltunk
– fogalmazott az orosz miniszter.
Sojgu szerint a kétoldalú együttműködést Vej hozzájárulása idején a kölcsönös bizalom magas foka és új minőségi szintre emelkedése jellemezte. Ez egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek
feltartóztatták az Egyesült Államok és csatlósai agresszív tevékenységét az ázsiai-csendes-óceáni térségben
– fogalmazott az orosz védelmi tárca vezetője.
Li védelmi miniszteri kinevezését vasárnap hagyta jóvá az Országos Népi Gyűlés.
Fotós: Alekszej Alekszandrov / Forrás: MTI/AP
Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.
A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.
Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.
A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.
Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét
–fogalmaz a tanács.
Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak – teszi hozzá a közlemény.
Kreml: jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni az orosz célokat
Az Oroszország által Ukrajnában kitűzött célokat jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
Számunkra továbbra is a kitűzött célok elérése az abszolút prioritás, és a továbbiakban is ez marad. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni
– mondta.
A szóvivő szerint a Kreml nem látja az előfeltételeit annak, hogy az ukrajnai helyzet békés mederbe terelődjön.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, akit hétfőn fogadott Vlagyimir Putyin elnök, a találkozón azt hangoztatta, hogy a csecsenek egyöntetűen támogatják az ukrajnai „különleges hadműveletet”, úgy vélik, hogy annak céljait el kell érni, és készek a győzelemig harcolni. Kadirov arról biztosította Putyint, hogy nem fogja cserbenhagyni őt. Az orosz elnök kijelentette, hogy efelől nincsenek kételyei, és méltatta a csecsen harcosok teljesítményét, akiknek köszönetet mondott.
Az RBK című gazdasági lap idézte Kadirov egy korábbi nyilatkozatát, amely szerint az ukrajnai harcokban eddig több mint 21 ezer csecsen vett részt, akik több mint 9 ezren voltak egyszerre a fronton.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Pervij Kanal tévécsatornán hétfőn azt mondta, hogy az ukrán hadsereg csapatösszevonást hajtott végre Artemivszk (Bahmut) körzetében, és kísérletet tett a város felmentésére.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve mintegy 440 főben nevezte meg az ukrán fegyveres erők emberveszteségét, akik közül nagyjából 190 katona a Donyeck környékén folytatott harcokban esett el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy Osza-AKM légvédelmi rakétát és három harckocsit.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Volnovahát HIMARS-csapások érték, amelyek következtében két fiatal nő életét vesztette. Donyeckben az 58. általános iskola két alkalmazottja sérüléseket szenvedett.
Az oroszországi Belgorod megyében a légvédelem négy ukrán rakétát lőtt le hétfőn. Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója közölte, hogy a belövések következtében egy nő megsebesült.
Fotós: Andrij Kravcsenko / Forrás: MTI/AP
Irán és Fehéroroszország szorosabbra fűzi kapcsolatait
Ebrahim Raiszi iráni elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető hétfőn megegyezett arról, hogy szorosabbra fűzik országaik kapcsolatát.
Lukasenka vasárnap este érkezett Iránba kétnapos látogatásra. Hétfő délelőtt találkozott az iráni elnökkel, akivel megállapodást írt alá a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyának megerősítéséről, mintegy harminc évvel azután, hogy Teherán és Minszk felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat.
A találkozó végén Raiszi hangsúlyozta: Iránnak és Fehéroroszországnak közös stratégiai jövőképe van.
Nagy tisztelettel figyelem azt a kitartást, amellyel az iráni nép ellenáll a külső nyomásnak és befolyásolási kísérleteknek
– hangoztatta Lukasenka.
Látom, hogy mindezek ellenére Önök modern technológiát fejlesztenek és nukleáris energiát használnak
– tette hozzá.
Az orosz rohamosztagok igyekeznek betörni Bahmut központjába
A Wagner orosz zsoldoscsoport rohamosztagai több irányból támadják a Donyeck megyei Bahmutot, igyekeznek áttörni az ukrán védelmen a város központjáig, ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvednek – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán erők folytatják a város védelmét, tüzérségi tűzzel, harckocsikkal és egyéb fegyverekkel visszavernek minden ellenséges kísérletet Bahmut elfoglalására.
Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalain közzétett legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy kevesebb, mint egy hét alatt Bahmut környékén több mint 1100 orosz katona vesztette életét a harcokban, 1500 sebesült meg, és több mint tíz orosz lőszerraktár égett le.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy reggel az orosz erők tüzet nyitottak a régió egyik településére, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette egy összeomlott ház alatt, hétéves gyermeküket pedig sérülésekkel kórházba szállították. Rajta kívül még két felnőtt szenvedett sérüléseket.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat hétfői közleményében azt írta, hogy a múlt csütörtöki nagyszabású orosz rakétatámadás miatt a nyugat-ukrajnai Zsitomir és a keleti országrészben lévő Harkiv városok lakóinak egy része még mindig áram nélkül van. Zsitomir és Harkiv megyékben ezért hálózati korlátozások vannak érvényben. Miután az orosz hadsereg március 9-én hevesen ágyúzta Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyéket, ezekben a régiókban továbbra is rendkívüli leállások vannak érvényben. A javítócsapatok mindent megtesznek a stabil áramellátás mielőbbi helyreállítása érdekében, de a munkálatok időt vesznek igénybe – jegyezte meg az Ukrenerho.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 710 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 160 ezret. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett még nyolc orosz harckocsit és 16 tüzérségi rendszert.
Taposóaknákra figyelmeztetnek Harkovban
Oleh Synyehubov, Harkov kormányzója ismét figyelmeztette a lakosokat a régióban lévő aknák veszélyére.
Telegramon azt írta:
Egy 40 éves civil férfi egy faluhoz közel eső mezőn aknára lépett. A robbanás következtében súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba szállították. Ismételten arra kérek mindenkit, hogy legyen a lehető legnagyobb figyelemmel és óvatossággal, mert az ellenség rengeteg aknát és egyéb robbanóeszközt hagyott a területen. Tartózkodjanak az erdők, erdősávok, folyók, mezők stb. látogatásától. Ezek a területek mind potenciálisan veszélyesek.
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Ukrajna hatalmas fegyverimportőrré vált
Egy új tanulmány szerint Ukrajna 2022-ben a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre volt. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) új tanulmánya szerint Ukrajna a világ fegyverimportjának 2 százalékát tette ki 2018-2022 között.
Már a jövő héten tárgyalhat a béketervről Putyin és Hszi Csin-ping
Már a jövő héten Oroszországba utazhat Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal találkozzon – közölte a Reuters hírügynökség. Az értesülést sem a kínai külügyminisztérium, sem a Kreml nem erősítette meg – írja a Magyar Nemzet.
A harmadszor is újraválasztott kínai elnök látogatását azok után tűzték ki, hogy Peking tizenkét pontos béketervvel állt elő az orosz–ukrán háború lezárására vonatkozóan.
A rendezési tervben kitüntetett helyen szerepel a harcok azonnali befejezése, a béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tisztelete. Peking továbbá erőteljes üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió és az Egyesült Államok részére. Két pont ugyanis külön foglalkozik a szankciós politikával: Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések kivetésével.
A két elnök összesen 39 alkalommal találkozott személyesen, legutóbb szeptemberben, egy közép-ázsiai fórumon.
Fotós: Pang Xinglei / Forrás: Xinhua/AFP
Egy házaspár meghalt az orosz bombázásban
Oroszország jelenleg 7 ukrán régiót támad és a március 13-án a Mikolajivi terület Szoloncsáky faluját ért támadásban meghalt egy házaspár és megsérült 7 éves gyermekük és két további személy – jelentette az Állami Mentőszolgálat.
ISW: A Wagner-erőket halálba küldték Bakhmutban
Az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoportot finanszírozó Jevgenyij Prigozsin közötti konfliktus valószínűleg a tetőfokára hágott, mivel több ezer harcos halt meg a Bakhmutért folyó harcokban.
Az Institute for Study of War (ISW) elemzése szerint az orosz védelmi minisztérium jelenleg a bakhmut-i harctéren a Wagner-csoport likvidálását helyezi előtérbe.
Az ISW szerint a konfliktus akkor kezdődött, amikor Prigozsin „könyörtelen rágalomhadjáratot” kezdett az orosz hadsereg vezetői ellen.
Most, hogy a csoport nem tudott előrelépést felmutatni, úgy vélik, hogy az orosz védelmi minisztérium tisztviselői megragadják a lehetőséget, hogy szándékosan áldozzák fel mind az elit, mind az elítélt Wagner-erőket Bakhmutban, annak érdekében, hogy meggyengítsék Prigozhint és kisiklassák a Kremlben való nagyobb befolyásra irányuló ambícióit.
Hatalmas veszteségek a Bakhmutért folytatott harcokban
Az ukrán erők könyörtelenül támadják a keleti Bakhmut városát, mindkét fél jelentős veszteségekről számolt be.
Volodimir Zelenszkij tegnap este elmondta, hogy erői az elmúlt napokban több mint 1100 orosz katonát öltek meg a városért folytatott harcban.
Közben az orosz védelmi minisztérium is közölte, hogy az elmúlt 24 órában több mint 220 ukrán katonát öltek meg a térségben.
Az orosz légvédelem 4 rakétát lőtt le
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója a Telegramon írta, hogy az orosz erők március 13-án négy rakétát lőttek le az orosz régió és annak központja felett.
Svájc inkább megsemmisíti a rakétákat, nem küldik el Ukrajnába
Svájc úgy döntött, hogy megsemmisíti azokat a légvédelmi rakétákat, amelyek Ukrajnának átadva hasznosak lehetnének a légvédelmi rendszerek számára – írta meg az Unian-hírügynökség. A cikk szerint Svájc az 1980-as években vásárolt Rapier SAM rakétákat Nagy-Britanniától, és hadserege jelenleg 60 Rapier föld-levegő rakétarendszerrel rendelkezik, amelyek első tételét már le is selejtezték.
A rakéták elöregedtek, emiatt szerelték le a Rapier SAM-eket. Ezek a fegyverek azonban még mindig képesek alacsonyan repülő célpontok (drónok vagy helikopterek) lelövésére, és fedezhetnék Ukrajna polgári infrastruktúráját az orosz agresszióval szemben – írja a Mandiner.
SIPRI: megduplázódott az európai fegyverimport 2022-ben
Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban – például Lengyelországban és Norvégiában – emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
„Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban” – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben.
Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
Képek a szétbombázott Bakhmutról
Vezérkar: az ukránok 102 orosz támadást hárítottak el
Az ukrán erők március 12-én, öt területen összesen 102 orosz támadást vertek vissza – derül ki a vezérkari jelentésből.
Légicsapás Belgorodra
Az orosz légvédelem a belgorodi régióban négy rakétát lőtt le ma reggel – írta Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója a Telegramon. A támadásban egy ember megsebesült.
Több mint kilencezren érkeztek vasárnap Magyarországra
Magyarország területére 2023. március 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4696 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4546 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 12-én 61 ember, közülük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Partizánakció orosz területen
Vasúti síneket robbantottak fel ukrán partizánok az orosz ellenőrzés alatt álló herszoni régióban. A jelentés szerint az Abrikoszivka és Radenszk települések közötti vasúti pályát rongálták meg.
Ukrajna hőse lett a kivégzett katona
Zelenszkij Ukrajna Hőse címmel tüntette ki azt a katonát, akit kivégeztek az oroszok, miután a katona utolsó szava a „Dicsőség Ukrajnának” volt.
A férfit Olekszandr Igorevics Matszijevszkijnek hívták. Zelenszkij szerint a katona az ukrán ellenállás szimbóluma is lett.
Ukrán csapásra készülnek az oroszok Bahmutnál
Orosz források, köztük a Wagnerhez közel álló források arról számolnak be, hogy az ukrán fegyveres erők egy nagy, akár 10 dandárból álló csapásmérő csoportja jelenleg Csasziv Jarban tartózkodik, és széles körű ellentámadásra készülnek Bahmut irányába.
A támadásban Ukrajna valószínűleg az új Leopard harckocsikat és drónokat is bevet.
Ukrán válság
- Hatalmas a pusztítás Ukrajnában, évtizedek kellenek majd a helyreállításhoz – frissül
- Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek
- Zelenszkij: Ukrajnát csak győzelme után veszi fel a NATO tagjai közé
- Odesszát támadták az oroszok, áldozatok is vannak
- Az amerikai segélycsomag nem oldja meg Ukrajna problémáit
