Ország-világ

2021.08.26. 09:01

540 főt mentett ki a Magyar Honvédség Afganisztánból (videó)

Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnoka rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban.

A magyar katonák Afganisztánból kimenekítettek 540 főt, amerikaiakat, magyarokat, osztrákokat, afgánokat. Minden magyart sikerült hazahozni, ugyanígy az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársait is – írja az Origo.

„Minden magyarról tudtunk gondoskodni, katonáinkat egészségben, épségben hoztuk haza” – fogalmazott Benkő Tibor. Mint felelevenítette, az afganisztáni missziót, műveletet a 2001-es terrortámadás hívta életre, Magyarország 2003-ban csatlakozott a folyamathoz. Legutóbb gyalogszázaddal csatlakozott a Magyar Honvédség, és elsősorban a tartományi újjáépítésben vett részt.

„A NATO célkitűzése az volt, hogy együtt megyünk be és együtt jövünk ki Afganisztánból, ezt sikerült is teljesíteni. Azonban amikor Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy szeptember 11-ig véget ér a csapatkivonás, áldatlan állapotok, káosz és anarchia alakult ki az országban. Erre reagálva a magyar kormány úgy döntött, hogy segít azokon a családokon és katonákon, akik segítették az Afganisztánban szolgáló magyarok életét” – számolt be róla Benkő Tibor.

A mentés során a célok a következők voltak:

  • létre kellett hozni a mentőcsapatot, ki kellett képezni az érintett személyeket
  • Airbus–319-es „kormánygépeket” vettek igénybe a feladat végrehajtására
  • meg kellett kérni a repüléshez szükséges diplomáciai engedélyeket
  • a munkát össze kellett hangolni a Belügyminisztériumnál, a külügynél és a honvédelmi tárcánál
  • kellett találni egy Afganisztánhoz közeli országot, ahová ki lehet menekíteni az afganisztániakat
  • Üzbegisztánban gyűjtötték össze a magyarok által kimenekített embereket – mondta Benkő.

    Akiket meghatározott helyen nem sikerült elérni, azokon is megpróbálnak segíteni – tette hozzá.

    Augusztus 17-én kapta a parancsot a honvédség a kimentésre, 19-én hajnalban indultak útnak a katonák.

    540 főt menekítettek ki a katonák, magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat

    – ismertette Benkő. A magyarok 100 százalékát sikerült kimenekíteni. Az afgánok esetében, akik segítették a magyarokat, azokat szintén hazahozták. 47 családot és 189 gyermeket menekítettek ki.

    Történelmet írt a Magyar Honvédség

    Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka kijelentette, a Magyar Honvédség történelmet ír, szerinte nem volt még ilyen kihívás a magyar katonák előtt, kevesebb, mint 20 óra alatt készültek fel a katonák a kimenekítési feladatra. Leszállást követően először 30 percet maradhattak a magyar gépek a kabuli betonon, ez később változott, de ehhez úgy kellett szervezni a hazahozottakat, hogy minden biztonságban történjen. Ruszin-Szendi Romulusz említést tett egy más nemzethez tartozó mentőcsapat esetében arról, hogy

    egy utas bombát szerelt a repülő vécéjébe.

    Maximális felszállási súllyal rendelkeztek a repülők, és így egy körben csak 50-60 embert lehetett kihozni – tette hozzá. A 14 szeri szállítás miatt folyamatosan ellenőrizni kellett a repülők műszaki állapotát, valamint folyamatosan keresték a kimenekítendő embereket – mondta az altábornagy.

    Nagyon fontos volt a nemzetközi együttműködés, és nagy előny volt, hogy a magyar katonák korábban nagyon jól helytálltak Afganisztánban.

    Köszönetet mondott minden az akcióban részt vevő minisztériumnak.

    A teljes sajtótájékoztatót itt megtekinthetik:

    100 fő vett részt a menekítésben

    Benkő Tibor kérdésre azt mondta, hogy a művelet során senki sem szenvedett sérülést.

    Csaknem 100 fő vett részt a mentési műveletben.

    A honvédelmi miniszter közölte, hogy a kabuli repülőtéren mindenki az életéért küzdött, így egyfajta káosz alakult ki. Az egész NATO-műveletnek rendkívül sok tanulsága van, és egy ilyen kimenekítést nem lehet sok esetben békésen megoldani – mondta kérdésre Benkő.

    Magyarok nem maradhatnak ott, ha később haza akarnak jönni.

    Nem volt fegyveres összeütközés a tálibok és a magyarok között – mondta kérdésre Ruszin-Szendi Romulusz. A honvédség parancsnoka azt is elárulta, hogy volt olyan személy, aki jelezte, hogy szeretne kimenekülni, de végül visszafordult.

    Semmilyen műszaki gond nem volt a mentés során

    – mondta kérdésre Benkő. A Honvédelmi Minisztérium vezetője közölte, hogy a NATO nem teljese mértékben készült fel az egész afganisztáni kivonulási akcióra.

    Benkő Tibor arról is beszélt, hogy még vannak magyar állampolgárok Afganisztánban, de a pontos számukat nem tudják megmondani. Az élet nem állt meg az országban, így cégeknél, szervezeteknél még biztosan dolgoznak magyar állampolgárok. akik nem akarnak eljönni onnan – tette hozzá.

    A honvédség semmilyen technikai eszközt nem hagyott Afganisztánban

    – mondta egy másik kérdésre.

    Benkő Tibor arról is beszélt, hogy mivel nem volt meg a haza iránti lojalitása az afgán erőknek, ezért tudott ilyen gyorsan összeomlani a korábbi rendszer. A mostani mentési költségeket később összegzik majd.

    A mentési osztag parancsnokát előléptették – mondta Ruszin-Szendi Romulusz. Természetesen várható valamilyen pluszjuttatás a menekítési munkáért – tette hozzá.

    Operation Sámán volt az akció elnevezése.

    Senki se menjen katasztrófaturistaként Afganisztánba, mivel korábban volt példa arra, hogy egyes embereket fej nélkül találtak meg. Senki se tegye, hogy elmegy oda – zárta a honvédség főparancsnoka.

    Borítókép: Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án

    Ezek is érdekelhetik