Ország-világ

2021.08.15. 18:12

Dráma Afganisztánban: a tálibok elfoglalják Kabult, az amerikaiak evakuálnak

Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, ezután a tálibok elfoglalták az elnöki palotát Kabulban. Az amerikai nagykövetséget evakuálják, a németek mentőakciót készítenek elő. Kabul esete küszöbön áll.

A tálibok győztek, így most már az ő felelősségük az ország vezetése, becsületének és létének megőrzése – jelentette be végül egész napos bizonytalanság után vasárnapi Facebook posztjában Asraf Gáni afgán elnök, aki egyben megerősítette, hogy elhagyta az országot. Gáni lépését azzal indokolta, hogy így el akarta kerülni a vérfürdőt. Mint fogalmazott, meggyőződése, hogy ha Kabulban marad, akkor számtalan hazafi veszítette volna életét, Kabult pedig lerombolják.

Végső felvonása ez a nap történéseinek, ami minden bizonnyal új felvonást nyit Afganisztán történetében. A történésekről folyamatosan frissített hírösszefoglalóban számoltunk be olvasóinknak.

Az afgán elnök elmenekült

Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott

– jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva. Az afgán elnöki hivatal ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni a hírt arra hivatkozva, hogy „biztonsági okokból” semmit sem árulhatnak el Gáni hollétéről. A tálibok egyik képviselője, aki már ott van Kabulban, a hírek szerint vizsgálódik Asráf Gáni tartózkodási helyével kapcsolatosan.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség nem sokkal korábban már egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva jelentette, hogy Gáni „beleegyezett a lemondásba”. A forrás szerint az elnök tudomásul vette, hogy Kabulban „már nincs lehetőség további hadműveletekre”.

Asraf Gáni afgán elnök 2021. március 21-én
Fotó: Rahmat Gul / MTI / AP

Zabiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője közleményben tudatta vasárnap: a tálib vezetés arra utasította harcosait, hogy hatoljanak be Kabulba, akadályozzák meg a fosztogatást, miután a rendőrség elhagyta állomáshelyét. Mindeközben

a tálibok egyik diplomatája a katari béketárgyalásokon igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az afgánoknak nem kell megtorlástól tartaniuk.

– Megígérhetem az embereknek, hogy a vagyonuk és az életük biztonságban van. Senkin nem fogunk revansot venni – jelentette ki Szuhejl Sahín a BBC-nek telefonon nyilatkozva Dohából. Ő még Mudzsáhid közlése előtt arról beszélt, hogy a tálib harcosok parancsba kapták: a békés hatalomátadásig ne hatoljanak be a fővárosba.

Ezután a tálib felkelők behatoltak az elnöki palotába Kabulban, és elfoglalták az épületet – közölték tálib parancsnokok vasárnap a Reuters hírügynökséggel. Az afgán kormány egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a fegyveresek átvették az ellenőrzést a szigorúan őrzött épület fölött.

Abdul Szattar Mirzakaval belügyminiszter a nap folyamán korábban arról beszélt, hogy a kabinet átmeneti kormánynak adja át a hatalmat, ám

két tálib illetékes nem sokkal később közölte, hogy erről gyakorlatilag hallani sem akarnak, nem lesz átmeneti kormányzás, az iszlamista szervezet a hatalom teljes átadását várja el.

Emirátussá válik Afganisztán

Az afgán kormány egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a fegyveresek átvették az ellenőrzést a szigorúan őrzött elnöki palota épülete fölött. Nem sokkal később viszont

a tálibok bejelentették, hogy kisvártatva az elnöki palotából kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett.

A nemzeti megbékélési tanács elnöke, Abdulla Abdulla korábbi külügyminiszter is megerősítette, hogy Asraf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta az országot. Egyben bírálta is Gáni lépését, akit egyúttal exelnöknek nevezett. Elítélte az elnök menekülését Biszmilláh Hán Mohammadi védelmi miniszter is, aki a Twitteren azt írta, hogy az elnök és emberei „hátrakötözték a kezünket, majd eladták az országot”.

– Isten verje meg Gánit és a bandáját! – zárta üzenetét.

Amrullah Száleh alelnök a Twitteren bejelentette, hogy nem hajlandó együttműködni a tálibokkal. Híradások szerint az alelnök a Pancssír-völgybe utazott. Pancssír tartomány egyike azoknak, amelyek továbbra is a kormány uralma alatt állnak. Ezt a területet a tálibok 1996 és 2001 közötti országlásuk ideje alatt sem tudták bevenni, elsősorban a térség földrajzi adottságai miatt.

I will never, ever & under no circumstances bow to d Talib terrorists. I will never betray d soul & legacy of my hero Ahmad Shah Masoud, the commander, the legend & the guide. I won't dis-appoint millions who listened to me. I will never be under one ceiling with Taliban. NEVER.

Hamid Karzai korábbi elnök a Facebookon azt jelentette be, hogy koordinációs tanács jön létre a hatalom békés átadása érdekében, s ennek rajta kívül Abdulla Abdulla és Gulbuddin Hekmatjár korábbi hadúr a tagja. Karzai a kormányerőket és a tálib csapatokat is arra kérte, előzzék meg, hogy zűrzavar alakuljon ki, és vegyék elejét az összecsapásoknak.

Evakuál az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség – még az afgán fővárosban tartózkodó – személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba – jelentette be vasárnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában.

A tárcavezető úgy fogalmazott: „az intézkedés szerint az embereink elhagyják azt a területet, és a repülőtérre mennek”. Blinken megerősítette azt az információt is, hogy

az amerikai nagykövetség munkatársai megsemmisítettek „dokumentumokat és egyéb tárgyakat”,

mielőtt elmenekültek volna a nagykövetségről.

– Ezt nagyon szabályosan és rendezett módon, az ott lévő amerikai erők segítségével teszik, akik szavatolják a biztonságot – fogalmazott a külügyminiszter.

Ikonikus fotó: az evakuálásban részt vevő amerikai Chinook helikopter az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége fölött 2021. augusztus 15-én
Fotó: Rahmat Gul / MTI / AP

Blinken védelmébe vette Joe Biden amerikai elnök azon döntését, miszerint véget vetett a közel 20 éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, „visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba”, és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba – mondta Blinken.

„Egyszerűen tévedés” lenne azt gondolni, hogy az amerikai erők fenntarthatták volna az eredeti állapotokat Afganisztánban – ezt már a CNN amerikai liberális hírtelevíziónak mondta vasárnap a külügyminiszter.

A tárcavezető elismerte, hogy a tálibok területfoglalása gyorsabban történt, mint gondolták.

Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.

Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az amerikai nagykövetség dolgozóinak többségét már kimenekítették a diplomáciai épületből. Egy nevét elhallgató, a kabuli repülőtéren tartózkodó forrás pedig arról számolt be, hogy kaotikus helyzet alakult ki a légikikötőben, miután a legtöbb külföldi megpróbálja elhagyni az országot.

– Nagy tömegek próbálnak bejutni a repülőtérre, és az egyik részen lövöldözés tört ki

– mondta a szemtanú.

Sajtóinformációk szerint Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja korábban arra kérte a tálibokat, ne lépjenek be Kabulba, amíg az amerikai állampolgárok nem távoznak. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok nem kért semmit a táliboktól.

– Nem kértünk semmit a táliboktól. Azt mondtuk nekik, hogy ha megzavarják a személyzetünket és a kiürítési műveleteinket, akkor gyors és határozott válaszra számíthatnak.

A tálibok gyors területfoglalása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását.

– Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk – fogalmazott pénteken John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

Kirby arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg

Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr) vasárnapi sajtóértesülések szerint. Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

A kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülõtér indulási termináljához igyekvő menekülők
Fotó: Rahmat Gul / MTI / AP

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap a reggeli, nyomtatott kiadásában még azt írta, hogy a művelet hétfőn kezdődhet. Azonban a nap közben a fővárosba, Kabulba is betörő tálibok előrenyomulása miatt már vasárnap elkezdték az akciót, elsőként a nagyjából húsz nagykövetségi dolgozót igyekeznek biztonságba helyezni – mondták katonai források a Der Spiegel című hírmagazinnak.

A magazin a hírportálján közölt összeállításában azt írta, hogy rohamtempóban ürítik ki a nagykövetséget. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz azzal a mintegy nyolcvan további német állampolgárral, akik Kabulban vannak és nem a nagykövetségen dolgoznak. Az biztos, hogy

a Bundeswehr megpróbálja a lehető legtöbb német állampolgárt kijuttatni az országból.

A külügyminisztérium hivatalosan csak annyit közölt, hogy a kabuli nagykövetséget bezárták. Egyben felszólították az Afganisztánban tartózkodó német állampolgárokat, hogy a biztonsági helyzet gyors romlása miatt a lehető leghamarabb távozzanak. A berlini vezetés eddig csak a német állampolgárok, valamint a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezte. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

Ezzel kapcsolatban vasárnap több vezető médiavállalat és sajtóorgánum, például a Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung című lap és a Deutsche Welle nemzetközi közszolgálati médiaszolgáltató társaság egy közösen jegyzett nyílt levélben azt kérte Angela Merkel kancellártól és Heiko Maas külügyminisztertől, hogy gondoskodjanak afgán munkatársaik kimentéséről, méghozzá gyorsan.

Ezek az emberek nincsenek sokan, családjukkal együtt csupán néhány tucatnyian, jelentőségük a német nyilvánosság tájékoztatásában mégis hatalmas volt az utóbbi csaknem két évtizedben, és a tálibok hatalomátvétele miatt „üldöztetés, rabság, kínzás és halál fenyegeti őket” – írták.

Angela Merkel szombaton egyeztetett a mentőakcióról Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és

a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak.

A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére viszont a tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért

a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Német misszió Afganisztánban

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

További reakciók a kialakult helyzetre

A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek – írta vasárnap délutáni Twitter üzenetében Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

Spoke with " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#UK PM @BorisJohnson and the Foreign Ministers of our Allies #Canada, #Denmark and #Netherlands on the situation in #Afghanistan. #NATO is helping keep Kabul airport open to facilitate and coordinate evacuations.

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">August 15, 2021

Pénteki sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket. Vasárnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy

az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért.

Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak. A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta.

– A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét – mondta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt „az amerikai gondolkodási folyamat terméke”.

„A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét”

– írta.

Franciaország megerősíti katonai jelenlétét az Egyesült Arab Emírségekben, hogy megkönnyítse állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, miután a kabuli francia nagykövetséget az afgán főváros repülőterére helyezték át – jelentette be vasárnap a francia külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint Abu Dzabin keresztül mentik ki az Afganisztánban lévő francia állampolgárokat. A francia kormány azt is megismételte, hogy védelemben részesítik az afgán civil szféra szereplőit, az emberi jogi szervezetek tagjait és azokat az újságírókat, akik munkájuk miatt veszélybe kerülhetnek az iszlamista szélsőséges tálibk uralma alatt. „Minden intézkedést megtettünk, hogy amennyire lehet, folytatódjon a vízumok kiállítása a kabuli repülőtéren”– írták.

Varsó 45 afgán személynek, valamint azok családtagjainak is humaniutárius vízumot ad, akik együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével – közölte vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. „Betartjuk a szövetségeseink iránti kötelezettségvállalásainkat” – írta a lengyel miniszterelnök a Twitter közösségi honlapján, ahol bejelentette döntését a humanitárius vízumok odaítéléséről.

W Święto Wojska Polskiego nie zapominamy o sojusznikach, zwłaszcza tych w największej potrzebie. Podjąłem decyzję o wystawieniu wiz humanitarnych dla 45 osób, które współpracowały z Polską, delegaturą UE w Kabulu i członków ich rodzin. Dotrzymujemy swych sojuszniczych zobowiązań.

Lengyelország június végén vonta vissza afganisztáni katonai misszióját, Morawiecki akkor ígérte, hogy kormánya támogatni fogja azokat a helybélieket, akik a lengyel kontingenssel együttműködtek. A kabuli lengyel nagykövetséget 2014-ben szüntették meg.

A nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell fellépniük – jelentette ki vasárnap Boris Johnson brit kormányfő. A brit miniszterelnök világossá tette, hogy Afganisztánnak nagyon rövid időn belül új vezetése lesz, de a nyugati országoknak az ENSZ-en és a NATO-n keresztül együtt kell működniük, és világossá kell tenni, hogy bárki vezeti is Afganisztánt, az ország nem lehet a terrorizmus melegágya.

Tálib offenzíva

A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.

Borítókép: Tálib harcosok Kabul közelében

Ezek is érdekelhetik