Ország-világ

2021.02.10. 09:33

Jakab Péter önző stratégiája emésztheti fel a Jobbikot

Sümeghi Lóránt szerint nem hoz népszerűséget az, hogy a Jobbik a kényszerkoalíció egyik szatellitszervezete lett.

Jakab Péter szemmel láthatóan nincs könnyű helyzetben: a felmérések szerint a párt mostanra a 2018-as szavazótáborának több mint a kétharmadát elveszítette, s az általa elnökölt egy év alatt a jobbikos szavazótábor nemhogy összezárt volna, hanem éppen ellenkezőleg, tovább morzsolódott – állapítja meg a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Sümeghi Lóránt. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint könnyen lehet, hogy Jakab Péter miniszterelnök-jelölti ambícióit még azelőtt elfojtja a Gyurcsány fémjelezte kényszerkoalíció, hogy a baloldali szavazók véleményt alkothatnának róla.

A Jobbik elnökének bejelentése, miszerint miniszterelnök-jelöltként kívánja megméretni magát, elsősorban a saját érdekeiről, a személyes ambíciójáról szól, mintsem pártjának valódi és egyben reális stratégiájáról. Az elmúlt hetekben, hónapokban megismert közvélemény-kutatások adataiból kiindulva ugyanis tisztán látható, hogy a Jobbik támogatottsága tendenciózusan alacsony, az is kérdéses, hogy a párt képes-e megugrani a parlamenti küszöböt – fejti ki Sümeghi Lóránt az elemzésében. A Századvég Alapítvány vezető elemzője úgy véli, e borús kép láttán sokkal érthetőbbé válik Jakab Péter bejelentése, amit akár a politikai túlélésért való küzdelemként is értelmezhetünk, azonban kérdéses, hogy a választók mennyire fogják ezt az önző stratégiát díjazni.

Csökkenő támogatottság

Jakab Péter a baloldali összefogásra szavazók körében marginális népszerűségnek örvend. A Századvég Alapítvány által tavaly decemberben végzett felmérés szerint a baloldali válaszadók mindössze 12 százaléka látná szívesen a Jobbik elnökét miniszterelnök-jelöltként, akit egyébként olyan szereplők előznek meg, mint Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter vagy Bajnai Gordon – sorolja az elemző, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc felesége, a Demokratikus Koalíció színeiben induló Dobrev Klára utcahosszal vezet Jakabbal szemben a maga 23 százalékos, baloldaliak körében mért támogatottságával.

Jakab Péter szemmel láthatóan nincs könnyű helyzetben: a párt mostanra a 2018-as szavazótáborának több mint kétharmadát elveszítette. Sümeghi Lóránt az elemzésében rámutat: talán nem véletlen, hogy a párt belső ügyeit jól ismerő volt Jobbik-elnök, Sneider Tamás nemrég arról írt, hogy egy évvel ezelőtt, az utolsó pártelnöki napjaiban a pártot 10-12 százalékosra mérték, azonban Jakabnak ezt a szerény mutatót is sikerült lejjebb tornáznia, jelenleg körülbelül hat százalékon áll a párt támogatottsága. A kormánypártisággal aligha vádolható Republikon Intézet legfrissebb, február eleji adatai is alátámasztják Sneider állításait.

Elfojtott ambíciók

A Jobbik elmúlt éveit végigkísérték a különböző kilépési botrányok, valamint szervezeti felbomlások – emlékeztet a Századvég vezető elemzője. Emlékezetes, hogy a 2018-as országgyűlési választások hajrájában sorra oszlottak fel olyan, egyébként a Jobbik mozgalomszerű felépítésének gerincét adó helyi szervezetek, amelyek már képtelenek voltak azonosulni a párt elvtelen, baloldalra kacsintgató politikájával. Nagyon úgy fest, hogy a hírek szerint a pártvezetés a tavalyi borsodi kampányban is valami ehhez hasonló krízist próbált orvosolni, miután a kampányba már kénytelenek voltak az ifjúsági szervezetüket is bevonni. Sümeghi Lóránt szerint ezen a ponton érdemes kitérni arra, hogy e jelenség nemcsak magára a pártra van romboló hatással, de komoly kétségek merülhetnek fel a szavazótáborban is, ami viszont a párt szervezettségét és összeszedettségét kérdőjelezheti meg.

Ami a Jobbik vezetőit illeti, a párt elérte és túl is van már a mélyponton abban az értelemben, hogy az elmúlt két és fél évben a szervezet meghatározó, első vonalas politikusai már hátat fordítottak a pártnak. „A Jakabhoz lojális magasabb körökben érdemi kilépési hullámra nem számíthatunk” – magyarázza az elemző, hozzátéve: sokkal nagyobb kérdés, hogy a 2018-as választási kampányhoz hasonlóan vajon az úgynevezett „nagypolitikából” kimaradó helyi szervezetek szereplői, vezetői meddig lesznek hajlandók türelemmel nézni azt, hogy a Jobbikból gyakorlatilag a Gyurcsány fémjelezte baloldali kényszerkoalíció egyik szatellitszervezete lett. Könnyen lehet ugyanis, hogy Jakab Péter miniszterelnök-jelölti ambícióit még azelőtt elfojtja a kényszerkoalíció, hogy a baloldali szavazók véleményt alkothatnának róla.

Gyengülő pozíció

Sümeghi Lóránt az elemzésében felhívja a figyelmet rá, hogy a Jobbik egy évtized leforgása alatt gyakorlatilag teljesen felszámolta a mozgalmi gyökerekkel rendelkező szervezeti struktúráját, amely nemcsak a párt egyik identitást képző sarokpilléreként szolgált, hanem komoly politikai haszna is volt. A többnyire fiatalokból álló egykori aktivista és tagsági hálózatuk hat-nyolc évvel ezelőtt kiemelkedő intenzitással volt képes felvenni a versenyt a nagy pártok kampányeszközeivel szemben, azonban a párt alól e hálózat nagy része – ahogyan a meghatározó politikusaik is – eltűnt. Ha a Jobbik képtelen lesz érdemi, aktív szerepvállalásra rávehető tagságot felmutatni, könnyen lehet, hogy a baloldali pártok kötelékében Jakabék eddig sem túl erős alkupozíciója még tovább gyengül – zárul az elemzés.

Ezek is érdekelhetik