Nógrádikum a lyapuskás csepjec

Tipikusan három dél-nógrádi község, Galgaguta, Bér és Vanyarc népviseletének szerves tartozéka a szlovák nyelvből származtatva lyapuskás csepjecnek nevezett főkötő. Ez az áll alatt, elöl kapcsos, vagy megkötős formában rögzíthető, két lapocskával (lyapuskával) megvarrt öltözék-kiegészítő, több mint háromszáz éves hagyományra tekint vissza.

A lapocskák nem véletlenül hasonlítanak kísértetiesen az evangélikus lelkészek úgynevezett Luther-kabátján található fehér lapocskákra, hiszen azokat szándékosan illesztették be az evangélikus szlovákok a viseletükbe, ilyen formában is jelezve vallási hovatartozásukat. Ilyen „csepjec” nem csak a megyében, de szerte az országban sem lelhető fel sehol az öltözeteken. A három falu vallásossága közös gyökerekből táplálkozik. Először a vanyarciak és a bériek jártak együtt a sziráki templomba, később áttelepültek a galgagutaiba, a fáma szerint ezért kizárólag e három községhez kapcsolható a különleges főkötő. A helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat gyűjteményében százötven ilyen lyapuskás csepjecet őriznek.