Jövőjét építi a 97 éves Salgótarján

A magyar kultúra napja szinte egybeesik és Salgótarján várossá nyilvánításának évfordulójával, amelyet idén még Ady Endre halálának 100. évfordulója egy újabb emlékezésre méltó eseménnyel toldotta meg. Csuja Imre, Jászai Mari-díjas kiváló művész kápráztatta el a közönséget egy Ady Endre vers összeállítással, amelyet hét salgótarjáni középiskola kiválasztott tanulói kísértek.

A város történelme csakúgy, mint Magyarországé tragikus pillanatok és boldog évek váltakozásából tevődik össze.

Az acélgyári leventék síbalesete, a Don-kanyar vagy az '56-os sortűz mind vérző sebek a város szívén. Salgótarján modern kori történetének fontos állomásai a szénbányák és a rájuk épülő iparágak megjelenése, amelynek következtében a település népessége ugrásszerű növekedésnek indult. Számos gyár alakult a városban, így például az acélgyár, a tűzhelygyár, majd később az öblös- és a síküveggyár. 1922-ben Salgótarján megkapta előbb a városi, majd később 1950-ben a megyeszékhelyi rangot.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármesterének évértékelő ünnepi beszédének első és legfontosabb mondata az volt: a város stabilan működik. Hozzátette azt is: már nem leépül, hanem épül. Mindezt az elmúlt évek fejlesztéseivel is alátámasztotta. Külön kiemelte a 2018-as évet, a Zenthe Ferenc Színház és a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. szétválasztását, az Geopark érdemeit, a sikeres együttműködési megállapodást az Óbudai Egyetemmel. A fejlődés nem áll meg, az ütemezett és hosszú távú elképzeléseik közé olyanok tartoznak, mint például az okos város program, amely épít a felsőoktatásra és amely a helyi közszolgáltatások ésszerű és energiatakarékos felhasználásával árcsökkenést eredményezhet a városlakók számára. Talán még lényegesebb az oktatási paktum, amelynek célja, hogy minden fiatal a városunkban legalább szakmát szerezzen. Zöld utat kapott az onkológiai központ létrehozása, valamint a főplébánia és annak környezetének megújítása.

– A városlakók komfort érzetét növelő felújításokra is lehetőség nyílt, amelyek út, járda, illetve játszótér felújításokat jelentenek – mondta a polgármester. Korábban nem látott mértékű, összesen közel kétmilliárd forint értékű útfelújítás valósult meg az elmúlt két évben, több mint 50 út és járdaszakasz kapott új burkolatot. Átadtuk a vásártéri orvosi rendelőt, óvodákat újítottunk fel, megújult a zagyvarónai Bátki József közösségi ház és a Beszterce tér is. Tervezzük a város piacterének felújítását, egy gyermekmúzeum, valamint további két orvosi rendelő kialakítását, a könyvtár és a Gerelyes Endre Művelődési Ház energetikai korszerűsítését.

Ezek a hétköznapi dolgok máshol természetes körülmények, ám Salgótarjánban igenis a fejlődés jelei – mondta. – A feladatunk pedig az, hogy tovább menjünk ezen az úton. A fejlesztésekkel, a tervekkel befektetőket vonzunk a városba, hogy élénküljön a gazdaság, hogy emelkedjenek a munkabérek. Salgótarjánt nem kell kitalálni, Salgótarján ki van találva. Végrehajtani kell, ezen dolgozunk.

Ezután átadták a város kitüntetéseit. A Salgótarján Díszpolgára kitüntető címet dr. Simonyi Sándor kapta. Pro Urbe díjjal jutalmazták Drexler Szilárdot, természetvédő, operatőr. Pro Arte díjat vehetett át dr. Géczi Imréné Mészáros Erzsébet kárpitművész, valamint Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata. Salgótarján Szolgálatáért díjat kapott Bobál Gyula újságíró, a Salgótarján Jövő Nemzedékéért díjat Torják Vilmos zenetanár, Salgótarján Sportjáért díj Sramkó Tibor edző, tanár, Salgótarján Gazdaságáért díjat pedig az Unió Coop Zrt. kapott. A népművelőknek adható Kerekes László-díjat idén Andrássy Nóra és Végh József vehette át.