Csak egy dolog menthetné meg a rétsági laktanyát

Hiába minden szépreményű elképzelés, néhány épület hasznosítása kivételével továbbra is ebek harmincadján van az egykori laktanya területe. Az uniós pályázat kudarcot vallott és befektető sem jelentkezik, hogy élettel töltse meg a rendkívül lepusztult épületeket.

Miután az 1997-es felszámolást követően a Magyar Honvédség értékesítési kísérletei nem sikerültek, nem láttak más megoldást, mint jelképes, egy forintos összegért átadták a rétsági laktanya tulajdonjogát a városi önkormányzatnak, amely így 2001. szeptember 24-i hatállyal cserélt gazdát. Az akkori polgármester, Gresina István közölte: nem gondolkodnak egy újabb ipari parkban, inkább szóba jöhet a kereskedelmi, szolgáltatási, sport, egészségügyi és szociális célú ­hasznosítás.

Húsz éve számolták fel az egykor katonai kórházként szolgáló egységet

A Magyar Királyi Honvédség 1936-ban létesítette a rétsági laktanyát. Az első harckocsik – Ansaldo típusúak – 1939-ben érkeztek, és az egység katonái 1941-től részt vettek a második világháborúban. A laktanya 1945–50 között szovjet katonai kórházként üzemelt, miközben a zászlóaljat Esztergomba helyezték át. A Páncélos Kiképző Ezred 1951-ben költözött vissza Rétságra, és rövid időn belül hazánk egyik legjobban felszerelt egységévé vált. 1956. október 30-án innen indult Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy (posztumusz ezredes) különítménye Felsőpeténybe, hogy kiszabadítsa házi őrizetéből Mindszenty József bíborost.
Az 1960-as évektől kezdve jelentős fejlesztések voltak az alakulatnál: a T-34-eseket T-54 majd T-55 típusú harckocsik váltották és sorra bővültek az épületek, a gyakorlóterek, a kiszolgáló létesítmények, míg 1968-ban a katonák részt vettek a „Zala” fedőnevű hadgyakorlaton, Csehszlovákia megszállásában.
A 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandárt 1997-ben számolta fel a Magyar ­Honvédség.

A folyamatok azonban igen lassan haladtak. Nagyobb befektető nem akadt, így lépésről lépésre kellett előre araszolni. 2006-ban egy részletes mérnöki-statikai állapotfelmérés készült az egyes épületekről, amelyek közül többet lebontásra ítéltettek a szakemberek úgy, hogy a helyükön parkokat, sportpályákat, játszótereket létesítsenek, míg a megfelelő állagú létesítményekre a legkülönfélébb ötletek születtek: idősek otthona, börtön, kutatóintézet, levéltár, logisztikai központ, ezek java részét azonban eleve elvetette az önkormányzat, továbbá felújításra szorult a teljes közműhálózat is. Végül három beruházás megvalósult: a volt nőtlen tiszti szállót a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ vásárolta meg, és 2008-ban itt rendezték be a járási kirendeltséget. Két év múlva átadták a térségi járóbeteg szakellátó központot, benne az egészségfejlesztési irodával, és ez mögé költözött 2013 nyarán a katasztrófavédelmi őrs.

A Nógrádi Fejlesztési Ügynökség 2015 őszén tartott önkormányzati fórumot Rétságon, ahol az elkövetkező időszak barnamezős fejlesztéseit célul tűző projektek közül a döntéshozók a rétsági laktanya sorsának rendezését előtérbe helyezték.

E megerősítés birtokában készült el a TOP-pályázat terve, amelyben az elképzelések megvalósítására összesen 874 millió forintos költséget irányoztak elő. A 2016-ra elkészült és a képviselő-testület által jóváhagyott részletes anyagban támaszkodtak a korábbi felmérésekre, kimutatásokra, amelyben kiemelt hely illette a legrosszabb minőségű két ingatlant, az egykori tiszti szállót és a legénységi épületet, míg az elbontásra ítélt helyekre zöldövezetet képzeltek, illetve fokozottan ügyeltek a laktanya hátsó területeinek balesetmentesítésére, környezetvédelmi szempontú rendbetételére. Ám időközben más nógrádi városok is hasonló, barnamezős ötletekkel léptek fel, és a rétságit az elbírálók nem támogatták, a nagyszabású tervek kudarcba fulladtak. A történet pedig visszazuhant a kiindulópontra.

Jelenleg az Országos Mentőszolgálat kivételével, amely az új városi mentőállomást szeretné idetelepíteni, nincs más jelentkező, aki hosszú távon jövőt látna itt. Márpedig az önkormányzat saját forrásból legfeljebb néhány négyzetméteren képes javítani a helyzeten.

A laktanya sorsa kérdésében tehát a patthelyzet tartósnak ígérkezik.

Kiemelt fotónkon: A laktanya területén mindössze két épületet hasznosítottak eddig, az egyik ilyen az egészségügyi központ. Ennek környezete azonban kifejezetten igényes és korszerű

 

Hozzászólások

balhé
Már perlik is a vegánok a húsmentes hamburgert
Illegális bevándorlás / 23 perce
Szijjártó: a migrációs helyzet egyre súlyosabb a Balkánon
A segítséget kell az érintett országokba vinni, nem pedig a gondokat idehozni.
kutatás / 1 órája
Egy életre károsíthatja a magzat agyát az anya zsíros étrendje
Hollywood / 1 órája
Megvan, hogy ki rendezi a következő Star Trek-filmet
kínos zászló / 1 órája
Bale nagyon magára haragította a Real-szurkolókat (videó)
csak védjegyeset! / 1 órája
Olcsó hamisítványok veszélyeztetik a jó minőségű mézet
Védett állat / 2 órája
Örökbe fogadták a világ egyetlen fogságban elő barna óriáspandáját (videó)
Tehetségkutató / 2 órája
Pinokkió is ropja majd a Fölszállott a páva harmadik élő adásában