Felére csökkent az élelmiszer-biztonsági hibák száma megyénkben

Tavaly 1 millió 650 ezer forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot, mintegy 2 millió 766 ezer forint élelmiszer-ellenőrzési bírságot és 300 ezer forintnyi minőség-ellenőrzési bírságot szabtak ki megyénkben a szakemberek. A Nógrád Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztályvezetője, Gombik Zsuzsanna tájékoztatása szerint a hatósági termékellenőrzések során feltárt élelmiszer-biztonsági hibák száma 2018-ban a tavalyelőtti adatokhoz viszonyítva a felére csökkent.

A kockázatalapú ellenőrzés alapvetően két ellenőrzéstípust használ: a létesítmény-ellenőrzés és a mintavételek egymásba fonódó rendszerét. A nem tervezhető eseti ellenőrzések végrehajtása, a közérdekű bejelentések, a „zöld számos” megkeresések és az élelmiszer-eredetű megbetegedések kivizsgálása is az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladata. A jogkövetkezmények alkalmazása a feltárt jogsértés súlyával arányosan, az abban rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével történik. A leggyakrabban alkalmazott a figyelmeztetés, az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, s az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzési bírság. A bírság elsősorban a feltárt jogsértés súlyától és az eljárás alá vont személy, illetve vállalkozás éves nettó árbevételétől függ.

Tavaly engedélyköteles létesítményekben 16, míg bejelentésköteles élelmiszer-előállítóknál 65 vizsgálat történt. Mindemellett vendéglátásban 270, élelmiszer-forgalmazásban 264, kistermelői élelmiszer-előállítás és -forgalmazás során 87, takarmány előállítás-forgalmazásban 12, míg bor- és szeszesital-előállítással és -forgalmazással foglalkozó vállalkozásoknál 15 ellenőrzést hajtottak végre a szakemberek. A több mint 800 vizsgált hazai tételből 130 kifogásolt volt, míg 119 tételt – 0,47 tonnát – ki is vontak a forgalomból. A 204 ellenőrzött tagállami tételből 41 kifogásolt minősítést kapott, 40 tételt – 0,03 tonnát – pedig eltávolítottak a forgalomból. A hat vizsgált 3. országi tétel között nem volt kifogásolható, és forgalomból kivont termék sem.

A helyszíni ellenőrzések során nyomon követési vizsgálatokat is végeznek, amelyek célja az ismeretlen eredetű és nem igazolt származású tételek kiszűrése.

– Az ellenőrzések és mintavételek számát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kockázatbecslés alapján központilag határozza meg a lehetséges veszélyek, az élelmiszer-biztonsági kockázatok, valamint a területi adottságok figyelembevételével az ellenőrzendő létesítmények és az élelmiszercsoportok vonatkozásában – tájékoztatott Gombik Zsuzsanna.

Szűkebb hazánkban a megmintázott élelmiszertételek laboratóriumi vizsgálata alapján főként minőségre vonatkozó, összetételi hibákat állapítottak meg, ezek a hibák azonban nem érintették a vizsgált élelmiszerek biztonságát. Az élelmiszerek vizsgálata során minden esetben megtörtént a termék jelölésének ellenőrzése is. E hibák száma nem jelentős, de évről évre emelkedést mutat.

– A létesítmény-ellenőrzések során feltárt nem megfelelőségek részben adminisztratív jellegűek, de strukturális, technológiai és általános higiéniai hibák is előfordulnak. A hibák elemzése alapján megállapítható, hogy a legjellemzőbb okok továbbra is a vállalkozások anyagi helyzetére, illetve a dolgozók élelmiszer-higiéniával kapcsolatos ismereteinek hiányára vezethetők vissza – mondta a főosztályvezető.

A gyakran előforduló problémák közé sorolható az élelmiszer-hulladék nem megfelelő tárolásának, elszállításának és dokumentáltságának hiánya, valamint a takarítási-tisztítási utasítás előírásainak figyelmen kívül hagyása.