Hátborzongató témában tartott előadást Balassagyarmaton Bárth Dániel

A ma is meglepően aktuális kérdéskör középpontjában Bárth Dániel tavaly megjelent A zombori ördögűző című kötete áll. A műnek köszönhetően a 18. században élt horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich élettörténetén és az általa írt leveleken keresztül nyerhetünk bepillantást a démoni megszállottság és az ördögűzés témakörébe.

– A téma mit sem veszített aktualitásából – mondta Bárth Dániel. A kutató rámutatott: a katolikus egyház berkein belül ma is óriási ellentétek vannak a kérdést illetően. Számos egyházi személy tagadja az ördög létezését, ám állítólag a magyarországi egyházmegyéknek is van hivatalos ördögűzője. A Vatikánban működik az Ördögűző Akadémia, s két évtizede az USA-ban, Olaszországban és Lengyelországban is reneszánszát éli az ördögűzés.

Az 1766–1769 között zajló, páratlanul jól dokumentált botrány idején Nyugat-Európában már lecsendesedtek a hasonló jellegű viharok, maga az egyház is óvatossá és tartózkodóvá vált az ördögűzéssel kapcsolatban. Mindebben szerepet játszott a racionalizmus térhódítása a filozófiában és az egyházi gondolkodásban. Ugyanakkor többek között Németországban vagy Magyarországon egyaránt előfordultak kisebb-nagyobb botrányok, amelyek középpontjában egy-egy karizmatikus pap tevékenysége állt.

– Rochus atya esetében nem az ördögűzés puszta ténye váltotta ki az egyházmegyei vezetés rosszallását. A – már nem csak a katolikus – lakosság körében nagy népszerűségnek örvendő szerzetes tevékenysége teátrális látványosságba csapott át, a település templomában épített színpadon csoportosan végezte démonok elleni harcát, és ez szúrt szemet az egyházi feljebbvalóknak – fejtette ki Bárth Dániel. A kutató hozzátette: a három évig tartó procedúra végén végleg betiltották Rochus Szmendrovich tevékenységét.