Sokszínű konferenciával emlékeztek a salgótarjáni múzeum névadójára (videó)

Egy szakmai nap keretében emlékeztek meg csütörtökön a Dornyay Béla Múzeumban az intézmény névadójának gazdag életművéről. A tudományos tanácskozás résztvevőit és előadóit elsőként Shah Gabriella, a salgótarjáni múzeum igazgatója köszöntötte. Mint mondta, már régóta tervezték egy Dornyay Bélához kötődő emlékkonferencia megszervezését, ami idén több évforduló miatt is aktuálissá vált. Egyfelől Dornyay épp 100 évvel ezelőtt érkezett Salgótarjánba reálgimnáziumi tanárként, míg a másik jubileum, hogy a salgótarjáni múzeum 10 évvel ezelőtt vette fel Dornyay Béla nevét és került Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásába. 

Shah Gabriella kiemelte, hogy e két apropó miatt adtak teret az iránti kíváncsiságuknak, hogy melyik intézmény, mit őriz Dornyay Béláról. Céljuk, hogy a névadójuk emlékének egy olyan virtuális adatbázis létrehozásával adózhassanak, amely információival megkönnyíti az ország más pontjain dolgozó múzeumi szakember kutatását a témában.

Ezután dr. Dániel Zoltán, Salgótarján alpolgármestere szólt az egybegyűltekhez. Köszöntőjében a tudományos tanácskozás címére utalva kifejtette, hogy napjainkban talán egyre kevesebben érdemlik ki a polihisztor megnevezést.

– Habár manapság is vannak sokoldalú ismeretekkel rendelkező kutatók, sokrétű műveltséggel rendelkező emberek, a hagyományos értelemben vett polihisztorok hozzávetőleg a 20. század közepén eltünedeztek. Főként pont a polihisztorok munkásságának köszönhetően a század második felében a tudományok annyira szerteágazó, összetett ismeretanyaggá bővültek, hogy az új eredmények eléréshez muszáj volt résztudományokat alkotni, és egyre inkább specializált kutatásokat folytatni – mutatott rá dr. Dániel Zoltán.

Az alpolgármester beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakírók olyan magyar kiválóságokat tartanak számon a polihisztorok sorában, mint Széchenyi István, Herman Ottó vagy Kós Károly. Hozzátette: Dornyay Bélának helye van ebben a rangos társaságban, hiszen a rendkívül gazdag és szerteágazó munkásságát a salgótarjáni múzeumban tartott konferencia, illetve a különböző tudományterületről érkezett előadók által választott témák sokszínűsége is igazolják.

– Habár városunkban alig két évtizedig – 1923-tól 1940-ig – tevékenykedett, számunkra is maradandót alkotott. Egyik általános iskolánk 1997-ben vette fel a nevét annak a pedagógusnak és egyben tudósnak, aki először dolgozta fel nagy pontossággal és a táj iránti szeretettel Salgótarján és környéke természeti szépségeit. Dornyay Béla már az 1920-as években kezdeményezte egy salgótarjáni múzeum megalapítását. Ez az oka annak, hogy amikor egy évtizede az önkormányzat fenntartásába került az intézmény, őt találtuk a legmegfelelőbbnek a közgyűjteményünk névadójának – sorolta Dornyay Salgótarjánra gyakorolt hatásait dr. Dániel Zoltán, aki ezután szót ejtett a pályázati támogatásból teljes körűen felújított és közelmúltban átadott eresztvényi Dornyay Házban kialakított turistaszállást idéző emlékszobáról is. 

Az alpolgármester továbbá azt is elárulta a megjelenteknek, hogy a városvezetés javaslatára idén a nógrádi vármegyenapon Bérczy Károly Díjjal ismerték el Dornyay Sportegyesületet. Mint fogalmazott, a sportolók a névválasztással is tisztelegnek az elkötelezett természettudós és szakíró munkássága előtt.

Dr. Dániel Zoltán arra is rámutatott, hogy Dornyay Bélát a keszthelyi Szent Miklós temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja a Nemzeti Sírkert része, ahová a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesület évente kegyeleti túrát szervez, amely során a salgótarjáni önkormányzat koszorúját is elhelyezik Dornyay Béla sírján.

Ezt követően a szimpózium első lépéseként Balogh Zoltán, a salgótarjáni múzeum főmuzeológusa, illetve történésze részleteiben ismertette Dornyay Béla életútját, majd az előadóké lett a konferencia helyszínén. A tanácskozás során a házigazda intézmény vezetői és kollégái mellett például a tatai Kuny Domokos Múzeum, a nagykanizsai Thúry György Múzeum, a szécsényi MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum, a Tapolcai Városi Múzeum, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark és a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára képviselőinek bemutatásában nyerhettek betekintést az érdeklődők Dornyay Béla tevékenységeibe. 

A témák tekintetében is sokszínűséget mutató program során szó esett például szőlészeti és borászati kutatásokról, a polihisztor salgótarjáni éveinek néprajzi megfigyeléseiről, vagy épp a szécsényi múzeum gyűjteményében fellelhető Dornyay-hagyatékról.