Az ország háromszázadik gyümölcsöskertjét adták át Cserháthalápon (fotók)

A tájház udvarán hétfőn szép, napos időben gyülekeztek a gyümölcsöskert átadásának résztvevői. Dócsné Sávolyi Henriett polgármester üdvözölte elsőként a megjelenteket, kitérve arra, a Nemzeti Biodiverzitás – és Génmegőrzési Központ felhívására jelentkeztek, annak érdekében, hogy a táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében élen járjon a település, különös tekintettel a múlt gyökereire, hiszen az elődök is kiváltképp jeleskedtek az almák, a körték, a szilvák és társaik nemesítésében.

Ezután Dócs Dávid országgyűlési képviselő vette át a szót, kiemelve, nem véletlenül szemelték ki öt-hat évvel ezelőtt ezt a főutcán található épületet a tájház céljaira. Az akkor még erősen düledező, romokban álló ingatlanból, a Start-munkaprogram keretében rendkívül csekély összegből 2019-re, jórészt helyi, önkéntes munkaerő felhasználásával, mintegy hárommillió forintból teremtettek egy olyan, a hagyományokat hűen őrző otthont, amire méltán lehetnek büszkék. A következő lépésként pedig a környezet szépítése jött el, a kertben a gyümölcsfák ültetésével.

Baktay Borbála, a fentebb említett pályázatot kiíró génmegőrzési központ főigazgatója rövid beszédében kifejtette: a program indulásakor maguk sem sejtették, hogy tíz év leforgása alatt már a háromszázadik kert telepítésénél működhetnek közre. Mindezek az eredmények tökéletesen tükrözik, hogy nem hatalmas fejlesztésekben kell azonnal gondolkodni, hanem a sok kicsi sokra megy gondolatának alapján lépésről lépésre haladni, ami által olyan gyönyörű vívmányok születhetnek, mint éppen itt, a cserháthalápi ültetvény.

A továbbiakban dr. Szani Zsolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértője adott némi kitekintést a magyar gyümölcstermesztés múltjára, megemlítve a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódó szokásokat, olyan adalékokkal színesítve előadását, mint a húsvéti Nagyszombathoz kötődő hagyomány, amikor kovászos kézzel kellett megrázni a fákat, hogy minél bőségesebb termést hozzon a nyár. Érdekességként közölte: egy 1959-ben végzett felmérés szerint Cserháthalápon összesen 5500 gyümölcsfát tartottak számon, ami a négyszáz fős lakossághoz viszonyítva igen magas arány, nem beszélve a határban növekvő vadkörtékről.

A Csipkerózsa kör népdalcsokrát követően az átadó befejezéseként Dócsné Sávolyi Henriett és Baktay Borbála aláírták a háromszázadik telepítésről szóló okmányt, majd a házigazdák némi aszalvány-kóstolóra hívták meg a vendégeiket.