Tűzugrásból, néptáncból és arcfestésből sem volt hiány az őrhalmi nyárköszöntő mulatságon

Kilencedszer csalogatta immár az Őrhalomért Egyesület lelkes szervezői csapata az embereket a helyiek által „Pást” névre keresztelt tágas füves térségre. Amint átlépdeltünk a patakon átívelő hidacskán és kicsit megálltunk a szabadtéri színpad hűvösében, balról megpillantottuk a vendégül hívott San Lazaro Állatvédő Alapítvány önkénteseit, akiknek a sátra alatt két hűséges eb tűrte nagy nyugalommal, hogy a gyerekek megsimogassák őket. 

Kissé odébb egy bohócnak öltözött hölgy pingálta különböző színárnyalatokra a nála jelentkező fiatalok arcát, mellettük pedig egy pórázra kötött hüllő lógatta hosszú nyelvét az érdeklődők felé. Hátul a helyi önkéntes tűzoltók a szerkocsijuk tetejéről spricceltették magasba a vízsugarat, a tizenéves kölykök pedig nagy boldogsággal futottak alá egy kis hűsítő testmosás erejéig. Mindezeken túl, volt többek között kutyás bemutató, íjászkodás, illetve lovaglási lehetőség is.

A színpadon is beindult hamarosan az élet. Egymást érték a különböző csoportok, apró és nagyobbacska pergő lábú néptáncosok, énekes hölgyek, és befutott Lenkó Péter vezérletével a Folt Zenekar is, így nem maradt el a hamisítatlan magyaros zengő talpalávaló muzsika.

Az est leszálltával néhány férfiú szorgosan hordta a fahasábokat az alkalmi máglyához, és amint fellobbant a tűz, a Szent Iván-éji hagyományok szellemében bárki átugorhatta a térdmagasságig lobogó lángokat.