Hangszere virtuózaként tartották számon az országosan is elismert szécsényi prímást

A cigányzene mellett operett- és operarészleteket, továbbá komolyzenei műveket is előadott hangszerén. Tehetsége révén már gyermekkorában kiderült, hogy zenész lesz. Keresztapja, Rácz Pál bevette zenekarába, s onnantól elindult a fiú művészi pályája. Amikor a fiatal zenész a Szürke Egér Fogadóban játszott, a vendégek elcsendesedtek, s élvezték muzsikáját.

Nem sokkal később Bujkó Gyula magához vette segédprímásnak, így lett országosan elismert prímás, majd Boross Lajos legendás zenekarának a tagja lett. Elindult a nemzetközi siker útján. Játszott Angliában, Belgiumban, Franciaországban, Svájcban és még jó néhány külföldi országban, ahová a zenekar elvitte a magyar cigányzene jó hírét. 

Csonka János mégis hazatért Szécsénybe, ahol bár nem övezte a külvilág pompája, de körülvette az emberek szeretete, s számára ez mindennél többet jelentett. Zenekarának híre bejárta nemcsak a megyét, hanem az országot is. Esténként a szécsényi étteremben, nyáron a kerthelyiségben játszott, s gyakran adtak térzenét is a városban. Sokan csak azért mentek be egy pohár italra az étterem kerthelyiségébe, hogy Csonka János zenekarát hallgassák. 

1942-ben a losonci katonazenekar tagja lett, ahol több hangszeren is játszania kellett. Ötéves katonáskodásának idejét végig a zenekarban töltötte. Csonka János 1997-ben halt meg. Temetésén nagyon sokan részt vettek, lerótták kegyeletüket, s megköszönték azt a sok szép dalt, nótát, amivel megajándékozta a hallgatókat.