Ha ezek a szobrok mesélni tudnának: őket minden gyarmatinak ismernie kell

Ha betérnénk az Ipoly-parti járási székhely bármelyik középiskolájába, és feltennénk a diákoknak a kérdést, vajon melyik a legrégebben emelt köztéri alkotás, alighanem csak elvétve hallhatnánk pontos feleletet. Ám, ha fellapozzuk Hausel Sándor levéltáros 2006-ban kiadott, és ezeket lajstromba vevő könyvét, rögtön a kötet elején megkaphatjuk a választ. A tizenkilencedik század végén kialakított Palóc (régi nevén Erzsébet) liget legmagasabb pontján áll az 1648-as várostrom és az 1848-as forradalom emlékét őrző obeliszk. 

A barokk kor neves író-tudósa, Bél Mátyás jegyezte fel a török kori esetet, ami az egri nőkhöz hasonló hősiességet idéz. Egy bég menyasszonyát szállították éppen a Cserhát erdeiben, amikor az arra portyázó gyarmati vitézek rajtaütöttek a meneten, és elrabolták az ifjú hölgyet. A törökök éktelen haragra gerjedve négyezer emberrel rohamozták meg az Ipoly partján álló erődítményt, de a támadást sikerrel verték vissza a védők, és a várban lévő asszonyok is kiváltképp kivették részüket az ütközetből. 

Szabó Lőrinc és Komjáthy Jenő szobra is megtalálható a ligetben

Nem is kell túlságosan sokat sétálni a ligetben, csak legyalogolunk a legközelebbi lejtőn, és a sétányon balra fordulva találkozhatunk Petró György alkotásával, Szabó Lőrinc szobrával. Ennek is különös története van. Az eredetileg Borsos Miklós által készített bronzportrét 1997 tavaszán letörték a talapzatról, ellopták, és hosszú évekig csak a posztamens mellett haladhattunk el, mígnem néhány esztendeje az önkormányzat gondoskodott a költő emlékének pótlásáról. 

Innen pár tucat méterre áll Komjáthy Jenő költő szobra, majd a múzeum felé visszalépdelve egy kitátott szájú oroszlánnal nézhetünk farkasszemet. A Keviczky Hugó keze munkáját dicsérő, az első világháború áldozatai előtt tisztelgő alkotást 1925-ben avatták fel a vármegyeháza és a törvényszéki palota között található parkban, de amikor Sidló Ferenc Nógrád vármegye vezetésének felkérésére kifaragta Madách Imre monumentális szobrát, ezt áthelyezték ide, a Palóc Múzeum tőszomszédságába. 

Körülményes úton került az egyik szobor jelenlegi helyére

A Körmendi-Frim Jenő által vésett 16-os honvéd szobor is különös kálváriát futott be: 1937-ben avatták fel a Hősök terén, aztán a kommunista rezsim a Palóc liget elhagyatott helyére száműzte, míg a rendszerváltás után kerülhetett vissza méltó, régi helyére. 

Szabó István kisdedet a kezében tartó Palóc madonnája sokáig a városközpont virágos rétjén mosolygott rá a járókelőkre, ám miután Párkányi Raab Péter elkészítette a Civitas Fortissima kiválóságát ábrázoló sárkányölő szűz emlékművet, ezt átvitték a Hétvezér utcába, a Mikszáth Kálmán Technikum előkertjébe. 

Hosszasan lehetne még ecsetelni, kiknek a képmása áll kőbe formálva szerte a városban. A kabátjában a széllel dacolva menetelő Petőfi Sándor a liget bejáratánál, a saját versét Júliának felolvasó Balassi Bálint a róla elnevezett gimnáziumban. Mikszáth Kálmán szobrát pedig nemrégiben újították fel a vármegyeháza homlokzatánál.