bizalom

2021.04.11. 11:20

Jó úton jár a salgótarjáni társulat, hosszabbítottak az igazgatóval

2012. május 29-e mérföldkőnek tekinthető a megyei jogú város színházi életének történetében, minthogy az akkor bemutatott produkció – T. M. Plautus: A hetvenkedő katona című vígjátékának előadása – az első volt az önálló színházalapítás, társulatépítés gyakorlatilag napjainkban is tartó folyamatában. A teátrum akkor még a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. keretében Simon Lajos igazgatásával jött létre, s ugyanő került az élére a megyei jogú város önkormányzatának 2018. június 28-i döntése alapján önállósodott Zenthe Ferenc Színház Nonprofit Kft.-nek is. Az alábbi beszélgetést az az alkalom inspirálta, hogy Fekete Zsolt polgármester a minap aláírta Simon Lajos pályázat útján – a szakmai bizottság egyhangú szavazatával támogatott – 2021. július elsejétől további öt esztendőre érvényes ügyvezetői igazgatói kinevezését.

Csongrády Béla

Az 1922-es várossá, majd az ötvenes évek eleji megyeszékhellyé nyilvánítás után is még hosszú évtizedeken keresztül nem volt önálló színháza, saját társulata Nógrád megye központi településének. Annak ellenére sem, hogy már a 19. század végétől az egykori rimai, acélgyári, majd a Petőfinek nevezett színtársulattal az élen élénk és sikeres volt a városban a műkedvelő – ha úgy tetszik, öntevékeny – színjátszás, a különböző fővárosi és vidéki társulatok rendszeres vendégszereplése, fogadtatása pedig azt igazolta, hogy lenne igény egy helyi színházra is. Ennek – mint a fentiekből kitetszik – a 2000-es évek második évtizedének elején – a megyeszékhelyek között utolsóként – érkezett el az ideje.

– Mi sem természetesebb, mint hogy pályázata egyrészt mérleget von az elmúlt szűk tíz esztendőről, pontosabban az előző, a 2016-os kinevezése óta eltelt öt évről, de még hangsúlyosabban foglalkozik a tervekkel, a jövőt illető teendőkkel. S mindkét területen a színházról vallott nézeteire, mondhatni ars poeticájára apellál.

– Igen, ugyanis meggyőződéssel vallom, hogy a színművészet maga egy nélkülözhetetlen varázslat, mert amit nyújt, annak mással nem helyettesíthető haszna van. A színház mára szinte az egyetlen közösségi esemény, amelyben a nézővel olyasmi esik meg, ami életének más helyszínein jórészt elvesztett: egy-egy előadás hatására átlényegül, a mágia részévé válik, fantáziája új inspirációkhoz jut. Hiszem, hogy a színház lényege nem más, mint az alkotók és a nézők egymásra találása, egymás közti nyílt párbeszéde. A jó teátrum az emberek közötti viszonyokról, az élet értelméről, a szerelemről, az elmúlásról, az erkölcsről, a hazáról szól.

A színház lényege nem más, mint az alkotók és a nézők egymásra találása – vallja az igazgató

– Ezek után immár megalapozottan eshet szó az elért eredményekről.

– A társulattal, munka- és alkotótársaimmal – akikkel évek óta jól ismerjük egymást – nyilván nem viták nélkül, de értelmes eszmecserék közepette sikeresen dolgozunk együtt. Közösen egy befogadható, érthető és érzelmes színházat szerettünk volna építeni, s úgy vélem, elértük céljainkat. Számomra öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehettem a színház megalapításában, a színházépítő munkában, az önálló társulat kialakításában. Úgy érzem, hogy a városban született, közkedvelt színészegyéniség, a halhatatlan emlékű Zenthe Ferenc nevét viselő egytagozatos, állandó játszóhellyel rendelkező – 2020-tól állami és önkormányzati közös fenntartásban működő, 2019-ben a kulturális kormányzat által kiemelt előadó-művészeti szervezetté nyilvánított – színház joggal került fel a Magyarország-szerte sőt határainkon túl is jegyzett teátrumok térképére. A helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés értelmében színházunk részt vesz a városi kulturális rendezvények, szórakoztató programok, fesztiválok, művészeti találkozók, valamint a gyermek-, az ifjúsági és felnőttkorosztály igényei szerinti szabadidős programok szervezésében, megvalósításában is. Mindezek mellett azzal is tisztában vagyok, hogy színházunk fejlődési iránya, a társulatépítés, a művészeti tevékenység fejlesztése csak folyamatjelleggel valósulhat meg. Jelenleg felelősséggel az állapítható meg, hogy helyes irányt vettünk, jó úton járunk.

A pályázat háttérgondolataiból

Simon Lajos mondandójának megerősítéseként, pályázata zárógondolataiként egyrészt Zenthe Ferenctől, illetve Polgár Ernő írótól, dramaturgtól idézett. A színház névadója azt vallotta, hogy az ember, amikor kicsi, mindig utol akarja érni a nagyobbat. A drámaszerző szerint A színház nem földi színtér! / A színház menedék. / Csodák világa. / Veled ott minden megtörténhet. / Meghalhatsz. / Újjászülethetsz. / A színház szerelem! / Örökké tartó láz.

– A több mint hetvenoldalas, számos melléklettel szemléltetett pályázat mintegy kétharmada már előre mutat s a következő időszak küldetését, koncepcióját, arculatát, műsorpolitikáját előlegezi meg. Melyek az e részből kiemelendő főbb elemek?

– E helyütt tényleg csak néhány fontosabb szempont megemlítésére van mód. Jelentős célnak tekintem, tekintjük egy olyan művészeti program érvényre juttatását, amellyel megtartható színházunk kiemelt előadó-művészeti minősítése, az önkormányzattal kötött közszolgálati szerződésben rögzített feladatok magas szintű ellátása, a hagyományaink ápolása, az országos Déryné Programban vállalt kötelezettségeink színvonalas ellátása, a játszóhelyek adottságaihoz igazodó, széles közönségréteget megszólító repertoár kialakítása. Egy modern – kísérletező, újító – népszínházat kívánunk működtetni, amely nívósan szórakoztat s egyszersmind magas művészi, esztétikai értékű darabokat, kortárs drámai műveket állít színpadra. A jövőben hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a kamara-előadások, az osztálytermi, a zenés és az úgynevezett érzékenyítő előadások. A továbbiakban is nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, koprodukciókra, partnerkapcsolataink, marketingmunkánk erősítésére. Küldetésünknek tekintjük névadónk szellemi örökségének népszerűsítését, emlékezetének fenntartását. Új szempontként foglalkozunk saját színházi épület építésének tervével.

Simon Lajos (középen) Vándor Évával és Koltai Róberttel egy vendégszereplésen

– Manapság megkerülhetetlen a kérdés: milyen hatást gyakorolnak a társulat életére, munkájára a vírus okozta szükségszerű korlátozások?

– Miután a korábban idézett elveim szerint a színház elsősorban az alkotók és a nézők egymásra találását jelenti, most nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen máris több mint száz előadásunk maradt el. Ez emberi, szakmai és gazdasági veszteségekkel is járt. 2020 novemberétől – mint ahogyan az akkor tartott legutóbbi előadásunk, az Advent a Hargitán címe sugallta – mi is a várakozás időszakában vagyunk, ami persze nem jár együtt passzivitással, csak másfajta munkavégzéssel, munkarenddel. Már befejeződött két előadás – Tamási Áron: Énekes madár című székely népi játékának és L. Pirandello: IV. Henrik című színművének – próbafolyamata. Az egyiknek a magyar kultúra napján, a másiknak a színházi világnapon lett volna a premierje. A két előadás rendelkezésre áll a nyitás utáni időszakra. Sőt, hamarosan elkezdődnek Bródy Sándor: A tanítónő című darabjának próbái is. Szerveződnek a nyári előadások, vendégszereplések, készül az új évadterv, a benyújtandó pályázatok szakmai anyaga, összegez és tervez a gazdasági adminisztráció, munkatársaink karbantartják az eszközöket, díszleteket. De nem szűntek meg a közönséggel való kapcsolatok sem. Virtuális formában – többek között – láthatók a közelmúltban rögzített Felolvasó színházi estek és a Kedvenc színészeink című sorozat felvételei. Ajánlatainkkal, információinkkal a weboldalunkon kívül folyamatosan jelen vagyunk a közösségi média felületein, a helyi nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televízióban is. Megjelenés előtt áll a színház történetét, előéletét bemutató képes kötet, amelyen a szerzők, szerkesztők a nyomdába küldés előtti munkálatokat végzik.

Simon Lajos (jobbra) és ifjabb Zenthe Ferenc, a névadó fia, akivel kiváló kapcsolatokat ápol a társulat

Bíznak a nyári fellépésekben

Az igazgató elmondta lapunknak, hogy a nyár folyamán a tervek szerint a következő településeken tartanak előadásokat: Balatonföldvár, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Jászberény, Máriapócs, Nagykőrös, Nyíregyháza, Szarvas, Szeged és Zsombó. A vendégszereplések során a következő közkedvelt darabokat viszik – természetesen élőben – a közönség elé: A falu rossza, Az ördög, Lovagias ügy, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Tanulmány a nőkről.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában