Jó úton jár a salgótarjáni társulat, hosszabbítottak az igazgatóval

Az 1922-es várossá, majd az ötvenes évek eleji megyeszékhellyé nyilvánítás után is még hosszú évtizedeken keresztül nem volt önálló színháza, saját társulata Nógrád megye központi településének. Annak ellenére sem, hogy már a 19. század végétől az egykori rimai, acélgyári, majd a Petőfinek nevezett színtársulattal az élen élénk és sikeres volt a városban a műkedvelő – ha úgy tetszik, öntevékeny – színjátszás, a különböző fővárosi és vidéki társulatok rendszeres vendégszereplése, fogadtatása pedig azt igazolta, hogy lenne igény egy helyi színházra is. Ennek – mint a fentiekből kitetszik – a 2000-es évek második évtizedének elején – a megyeszékhelyek között utolsóként – érkezett el az ideje.

– Mi sem természetesebb, mint hogy pályázata egyrészt mérleget von az elmúlt szűk tíz esztendőről, pontosabban az előző, a 2016-os kinevezése óta eltelt öt évről, de még hangsúlyosabban foglalkozik a tervekkel, a jövőt illető teendőkkel. S mindkét területen a színházról vallott nézeteire, mondhatni ars poeticájára apellál.

– Igen, ugyanis meggyőződéssel vallom, hogy a színművészet maga egy nélkülözhetetlen varázslat, mert amit nyújt, annak mással nem helyettesíthető haszna van. A színház mára szinte az egyetlen közösségi esemény, amelyben a nézővel olyasmi esik meg, ami életének más helyszínein jórészt elvesztett: egy-egy előadás hatására átlényegül, a mágia részévé válik, fantáziája új inspirációkhoz jut. Hiszem, hogy a színház lényege nem más, mint az alkotók és a nézők egymásra találása, egymás közti nyílt párbeszéde. A jó teátrum az emberek közötti viszonyokról, az élet értelméről, a szerelemről, az elmúlásról, az erkölcsről, a hazáról szól.

– Ezek után immár megalapozottan eshet szó az elért eredményekről.

– A társulattal, munka- és alkotótársaimmal – akikkel évek óta jól ismerjük egymást – nyilván nem viták nélkül, de értelmes eszmecserék közepette sikeresen dolgozunk együtt. Közösen egy befogadható, érthető és érzelmes színházat szerettünk volna építeni, s úgy vélem, elértük céljainkat. Számomra öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehettem a színház megalapításában, a színházépítő munkában, az önálló társulat kialakításában. Úgy érzem, hogy a városban született, közkedvelt színészegyéniség, a halhatatlan emlékű Zenthe Ferenc nevét viselő egytagozatos, állandó játszóhellyel rendelkező – 2020-tól állami és önkormányzati közös fenntartásban működő, 2019-ben a kulturális kormányzat által kiemelt előadó-művészeti szervezetté nyilvánított – színház joggal került fel a Magyarország-szerte sőt határainkon túl is jegyzett teátrumok térképére. A helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés értelmében színházunk részt vesz a városi kulturális rendezvények, szórakoztató programok, fesztiválok, művészeti találkozók, valamint a gyermek-, az ifjúsági és felnőttkorosztály igényei szerinti szabadidős programok szervezésében, megvalósításában is. Mindezek mellett azzal is tisztában vagyok, hogy színházunk fejlődési iránya, a társulatépítés, a művészeti tevékenység fejlesztése csak folyamatjelleggel valósulhat meg. Jelenleg felelősséggel az állapítható meg, hogy helyes irányt vettünk, jó úton járunk.

A pályázat háttérgondolataiból

Simon Lajos mondandójának megerősítéseként, pályázata zárógondolataiként egyrészt Zenthe Ferenctől, illetve Polgár Ernő írótól, dramaturgtól idézett. A színház névadója azt vallotta, hogy az ember, amikor kicsi, mindig utol akarja érni a nagyobbat. A drámaszerző szerint A színház nem földi színtér! / A színház menedék. / Csodák világa. / Veled ott minden megtörténhet. / Meghalhatsz. / Újjászülethetsz. / A színház szerelem! / Örökké tartó láz.

– A több mint hetvenoldalas, számos melléklettel szemléltetett pályázat mintegy kétharmada már előre mutat s a következő időszak küldetését, koncepcióját, arculatát, műsorpolitikáját előlegezi meg. Melyek az e részből kiemelendő főbb elemek?

– E helyütt tényleg csak néhány fontosabb szempont megemlítésére van mód. Jelentős célnak tekintem, tekintjük egy olyan művészeti program érvényre juttatását, amellyel megtartható színházunk kiemelt előadó-művészeti minősítése, az önkormányzattal kötött közszolgálati szerződésben rögzített feladatok magas szintű ellátása, a hagyományaink ápolása, az országos Déryné Programban vállalt kötelezettségeink színvonalas ellátása, a játszóhelyek adottságaihoz igazodó, széles közönségréteget megszólító repertoár kialakítása. Egy modern – kísérletező, újító – népszínházat kívánunk működtetni, amely nívósan szórakoztat s egyszersmind magas művészi, esztétikai értékű darabokat, kortárs drámai műveket állít színpadra. A jövőben hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a kamara-előadások, az osztálytermi, a zenés és az úgynevezett érzékenyítő előadások. A továbbiakban is nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, koprodukciókra, partnerkapcsolataink, marketingmunkánk erősítésére. Küldetésünknek tekintjük névadónk szellemi örökségének népszerűsítését, emlékezetének fenntartását. Új szempontként foglalkozunk saját színházi épület építésének tervével.

– Manapság megkerülhetetlen a kérdés: milyen hatást gyakorolnak a társulat életére, munkájára a vírus okozta szükségszerű korlátozások?

– Miután a korábban idézett elveim szerint a színház elsősorban az alkotók és a nézők egymásra találását jelenti, most nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen máris több mint száz előadásunk maradt el. Ez emberi, szakmai és gazdasági veszteségekkel is járt. 2020 novemberétől – mint ahogyan az akkor tartott legutóbbi előadásunk, az Advent a Hargitán címe sugallta – mi is a várakozás időszakában vagyunk, ami persze nem jár együtt passzivitással, csak másfajta munkavégzéssel, munkarenddel. Már befejeződött két előadás – Tamási Áron: Énekes madár című székely népi játékának és L. Pirandello: IV. Henrik című színművének – próbafolyamata. Az egyiknek a magyar kultúra napján, a másiknak a színházi világnapon lett volna a premierje. A két előadás rendelkezésre áll a nyitás utáni időszakra. Sőt, hamarosan elkezdődnek Bródy Sándor: A tanítónő című darabjának próbái is. Szerveződnek a nyári előadások, vendégszereplések, készül az új évadterv, a benyújtandó pályázatok szakmai anyaga, összegez és tervez a gazdasági adminisztráció, munkatársaink karbantartják az eszközöket, díszleteket. De nem szűntek meg a közönséggel való kapcsolatok sem. Virtuális formában – többek között – láthatók a közelmúltban rögzített Felolvasó színházi estek és a Kedvenc színészeink című sorozat felvételei. Ajánlatainkkal, információinkkal a weboldalunkon kívül folyamatosan jelen vagyunk a közösségi média felületein, a helyi nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televízióban is. Megjelenés előtt áll a színház történetét, előéletét bemutató képes kötet, amelyen a szerzők, szerkesztők a nyomdába küldés előtti munkálatokat végzik.

Bíznak a nyári fellépésekben

Az igazgató elmondta lapunknak, hogy a nyár folyamán a tervek szerint a következő településeken tartanak előadásokat: Balatonföldvár, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Jászberény, Máriapócs, Nagykőrös, Nyíregyháza, Szarvas, Szeged és Zsombó. A vendégszereplések során a következő közkedvelt darabokat viszik – természetesen élőben – a közönség elé: A falu rossza, Az ördög, Lovagias ügy, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Tanulmány a nőkről.