A nyugdíj után sem távolodott el a néptánctól Szabó János

Huszonegy éven keresztül heti három alkalommal negyven kilométerről, Mátraderecskéről utazott az 1975-ben – mások mellett általa is alapított – Nógrád Táncegyüttes – próbáira. 1992-ben alapfokú néptáncoktatói végzettséget szerzett – a későbbiekben néptáncpedagógusi diploma is a birtokába került – s a megyeszékhelyi táncházban alkalmazták. Ott eleinte „mindenesként”, később művészeti asszisztensként foglalkoztatták.

2001-ben kapott felkérést, illetve megbízást a Salgótarján Néptáncművészetéért Közalapítványtól a táncház vezetésére, illetve a Nógrád művészeti vezetői feladatainak ellátására. Utóbbi tisztét a 2015-ös karácsonyi gálán a nyilvánosság előtt adta át az utánpótlás két képviselőjének, a táncházban pedig 2019. október 1-jével Kovács József, illetve Kovácsné Jelinek Emese házaspár váltotta. Hálás nekik, hogy szakmai tanácsadóként tovább dolgozhat a táncházban. Ugyanakkor oktat is a Gagarinként ismert salgótarjáni általános iskolában, az ugyancsak helyi székhelyű Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint Mátraszelén. Ebből a szempontból tehát nem jelentett lényegi változást Szabó János életében a nyugdíjba vonulás, de arra gyakran készteti, hogy visszatekintsen az elmúlt ötven évre.

Úgy érzi, jól döntött, amikor élethivatásnak, küldetésnek választotta a néptáncot. Rengeteget tanult az élet minden területén és nagyon sok felejthetetlen élményben volt része. Huszonkilenc – főként európai – országban járt, de volt Szingapúrban, és többször megfordult fellépőként és oktatóként Észak-Amerikában is. Hiánytalanul szinte felsorolhatatlan, hogy a Salgótarján nevét is öregbítő, népszerűsítő Nógrád az évek során milyen szakmai díjban, kitüntetésben részesült, az igazi elismerésnek azonban azt a közösségi mentalitást tartja, amit az együttesben sikerült kialakítani. Az egyik televíziós vetélkedőre készülvén általa született meg a csoportot jól jellemző szlogen: Fölszállott a páva, / Mi is ott leszünk. / A legfontosabb mindig, amit együtt teszünk!

A néptánc okozta sikereken kívül Szabó János napjait manapság a családi örömök is megszépítik. Három felnőtt gyermeke van és ugyanennyi már az unokák száma is. Érdekes, hogy a legfiatalabb kisgyermek tavaly novemberben, éppen a nyugdíjazás havában jött a világra.

Elismerték Szabó János érdemeit

A salgótarjáni székhelyű Nógrád Táncegyüttes művészeti vezetője tizennégy évig volt Szabó János. Munkáját számos rangos elismerés kísérte. Részesült a Magyar Aranyérdemkereszt és a Bonis Bona elnevezésű országos kitüntetésben, Nógrád megyétől Szontagh Pál-, Salgótarján Megyei Jogú Várostól Pro Arte díjat kapott. Az általa vezetett csoport Madách- és Szontagh-díjas is lett. A legnagyobb kitüntetésnek azonban azt érzi, amikor a csillogó gyermekszemekből visszatükröződik munkája értéke, értelme, s kis tanítványai alig várják, hogy elkezdődjenek a próbák, azt pedig különösen, ha színpadra léphetnek. Ez azért fontos, mert általuk őrződik a magyar és szűkebb hazánkban a palóc folklórkincs.