Sikerre ítélt a Dollárpapa salgótarjáni premierje

Névsorolvasás című rovatunk legújabb vendége, Őze Áron a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója színművészként, más produkciók rendezőjeként többször is letette már névjegyét a nógrádi megyeszékhely közönsége előtt. Ezúttal azonban a Zenthe színház új premierjének szakmai vezetőjeként szerepel az általa már ismert színpadon. Az egyebek közt Rajz János-, Őze Lajos és Mensáros László-díjjal is elismert Jászai Mari-díjas alkotó Újpesten faipari szakközépiskolában – ahol színjátszó klubot alapított – érettségizett 1989-ben. Elsőre felvették a színművészeti főiskolára, ahol 1993-ban Iglódi István növendékeként diplomázott.

Ezt követően a Nemzeti Színház tagja lett, majd úgymond szabadúszó, azaz szellemi szabadfoglalkozású művész lett. A 2000-es évek elejétől a Nemzeti utódjában, a Pesti Magyar Színházban játszott, ahol a színészakadémia osztályvezetője is volt. 2010-től ’14-ig töltötte be a Heves Sándor téri teátrum igazgatói funkcióját. Egy évadon át a Játékszín társulati tagjának tudhatta magát, 2016-ban nevezték ki a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatójának.

Gábor Andor 1917-ben írt darabja, a Dollárpapa a pénz komédiájaként ismert a közvélemény előtt. Minthogy alapvetően erről szól, s ezzel összefüggésben egy eladósodott család kálváriájáról, egy milliomos legendájáról, a panamáról s a szerelemről is. Mint Őze Áron elmondta: szeretné szórakoztatni a közönséget, de gondolkodtatni is. Többek között arról, hogy milyen az egyén és a környezet viszonya, az utóbbi hogyan hat az egyes emberre, úgymond hogyan darál be egy ereje teljében lévő embert is. A keserédes komédia különlegességét adja az is, hogy három – a dunaújvárosi, a salgótarjáni és az egri – összefogásának eredményeként jött létre. A próbák és a dunaújvárosi bemutató azt igazolta, hogy a zenthés színészek – Albert Péter, Farkas Zoltán, Házi Anita, Jókai Ági, és a Nógrádban jól ismert és kedvelt Jakab Csaba – kiválóan alkalmazkodtak a rendezői koncepcióhoz, zökkenőmentesen illeszkedtek az újvárosiakhoz. Az ottani bemutató publikuma nagyon jól fogadta, szerette az előadást.

Simon Lajos igazgató véleménye

A Zenthe Ferenc Színház igazgatója annak idején részt vett a dunaújvárosi olvasópróbán – és Susán Ferenc produkciós vezetővel, rendezővel együtt – ott volt az október 9-i dunántúli premieren is. Elmondta, hogy bár ez az első közös munkájuk – kiegészülve az egri Gárdonyi Géza Színházzal – a Bartók társulatával évek óta folyamatos, élő kapcsolatot ápolnak. Azért választották ezt a darabot, mert mind a dunaújvárosi, mind a salgótarjáni közönség kedveli az ilyen típusú, ráadásul zenés darabokat, előadásokat. A direktor bízik benne, hogy hosszú lesz a produkció utóélete is, számos vidéki vendégelőadás születik majd belőle. S a várható siker még szorosabbra fűzi együttműködésüket.

Emlékezetes alakítás fűződik Rajz Jánoshoz

Az alapmű Gábor Andor (1884–1953) nevéhez fűződik. A posztumusz Kossuth-díjas szerző – az elmúlt évtizedek egyik neves kritikusa, Molnár Gál Péter szerint – a pesti kabaré minden hangon verselni képes napszámosa volt. Egyes írásait már egyetemi évei alatt közölték a lapok s hamar kezdett műfordítással is foglalkozni. A későbbiekben számon tartották költőként, publicistaként és természetesen íróként is. Legnagyobb sikereit humoros karcolataival, tréfáival, szatíráival érte el. Szerkesztője volt a népszerű Ludas Matyi című vicclapnak.

A Dollárpapát Gábor Andor 1917-ben vetette papírra s darabja évtizedek óta fel-feltűnt a színházak programjában. Egy-egy alkalommal olyan karakterisztikus színészek játszottak benne, mint Kabos Gyula, Suka Sándor, Sztankay István vagy újabban, 2015-ben Nyíregyházán az azóta elhunyt Józsa Imre. A legnagyobb sikert azonban címszereplőként kétségtelenül Rajz János érte el s nem színpadon, hanem az 1956-ban készült, Gertler Viktor rendezte emblematikus alkotásban. Szereplőtársai között felvonult a fél évszázaddal ezelőtti színházművészet színe-java Darvas Ivántól kezdve Fónay Mártán, Kabos Lászlón, Lorán Lenkén, Mányai Lajoson, Peti Sándoron, Ráday Imrén, Somogyi Erzsin, Uray Tivadaron át Tímár Józsefig. A filmet frissiben látott nézők már egyre kevesebben vannak az élők sorában, de az újabb nemzedékek találkozhattak vele és mindig mindenki jól szórakozott Gábor Andor ötletes, tanulságos történetén.

Kedvelt dalok és látványos táncok is mulattatnak

Zenés darab Egy-egy előadás legfontosabb szereplői – a szerző, a színészek és nem utolsósorban a rendező – mellett minden esetben kitüntetett figyelem irányul a díszlet- és jelmeztervezőre. A zenés darabok kapcsán értelemszerűen komoly feladat hárul a koreográfus és a zenei kísérő személyére is.

A Dollárpapa legújabb változatában a díszleteket és a ruhákat Kovács Yvett Alida tervezte. 2002-ben végezte el az egyetemen a látványtervező szakot és azóta számos komoly feladatot kapott a színházi életben. Ezúttal Őze Áron rendező arra kérte, hogy nagyjából korabeli világos szobabelsőt tervezzen, amelyen az ajtók mellett a bejárat legyen hangsúlyos, amelyen belép a címszereplő. Figyelembe kellett azt is vennie, hogy az előadás utaztatható legyen. A ruhákat a rendező teljesen rábízta. A koreográfus Németh Eszter ugyancsak komoly, elismert szakmai, táncszínházi múlttal rendelkezik s szintén nem először kapott vendégként meghívást Dunaújvárosba. Mint elmondta: közkedvelt dalok, sanzonok, kuplék – például A bankban nincsen betétem, Hacacáré, Kár itt minden dumáért, Pénztárcámnak üres a belseje, Szívemben bomba van – hangzanak el az előadásban és hangulatos táncok sokasága szórakoztatja a nézőket. A korrepetítor és a végig a színen lévő zongorakísérő a dunaújvárosi művésztanár, Tótin Katalin. Említett alkotótársaival együtt ő is úgy nyilatkozott, hogy örömmel, nagyon jó hangulatban dolgozott együtt valamennyi színésszel, köztük a Salgótarjánból érkezettekkel is.

A címszereplő Papp János is nagyon szerette Zenthe Ferencet

Az 1948-ban született Papp János hosszú színészi pályafutást tudhat maga mögött. 1966 és 1970 között végezte el a színházművészeti főiskolát, de már 1967-től aktív színésznek tartja magát. Az elmúlt évtizedek során tagja volt számos vidéki és fővárosi társulatnak, így a Madách Színháznak is. Ott találkozott Zenthe Ferenccel – sőt, Móricz Zsigmond a Murányi kaland című művében játszott is vele – akit ő is – minden pályatársával egybehangzóan – szeretett, kifejezetten jó embernek tartott. Több mint egy évtizede – s jelenleg is – a budapesti Centrál Színház tagja.

Nagyon örült, amikor Őze Áron ismételten megbízta Dunaújvárosban egy újabb jelentős szereppel, a Dollárpapával. Korábban is játszott már ebben a teátrumban: amikor az igazgató-rendező T. Wilder A mi kis városunk című művét vitte színre. Noha többször járt már Salgótarjánban is, ahol útinapló-sorozatának egyik részletét mutatta be. Színházi produkcióban azonban – emlékezete szerint – most játszik először és nagyon várja az itteni közönség reagálását. Annál is inkább, mert Őze Áron egy másfajta karaktert talált ki számára, mint amilyen Rajz János volt a filmen. Ez a Dollárpapa nem olyan szánalmas, esendő figura, mint a vásznon látható volt. Van tartása, még ha végül őt is bedarálja a képzeletbeli település, Szentmártoni korrupt gépezete. Szép ez a megbízás, szívesen dolgozik együtt a csapattal, amelynek több zenthés színész is tagja.

A Gobbi Hilda életműdíjas 72 éves színművész a mai napig nem hagyott fel a túrázással, amelyről több könyvet is írt. Az idén nem ment külföldre, de Magyarországon megtett ezerötszáz kilométert gyalog és mintegy nyolcszázat kerékpárral.

Holnap is színen

A péntek esti bemutatót elsősorban a Székfoglaló Premier Bérlet tulajdonosai láthatják a szólójegyesekkel együtt. Az előadás október 17-én, szombaton 19 órakor is színre kerül. Akkor más bérletesek és a szólójegyet váltók nézhetik meg. Jegyek a Fő téri városi jegyirodában és a Tesco Áruház Zenthe-pontjában vásárolhatók.

A cikk a Nógrád Megyei Hírlap és a Zenthe Ferenc Színház együttműködésében készült.