Nógrád ma is valódi kincsesbánya a néprajzos házaspár szerint

A 12. éve működő, a 200. programjához közeledő irodalmi kávéház különböző rovatok keretében mutatja be a város, a megye tehetséges szerzőit, és nem ritkán fórumot teremt országos hírű és rangú alkotóknak is. A Palóc Parnasszus szerkesztősége törekszik arra is, hogy helyet adjon a testvérmúzsák képviselőinek, s az úgynevezett Unikum rovatban lehetőséget teremtsen más értékek, intézmények bemutatására is.

Részletek két dolgozatból

Lengyel Ágnes írta a Pásztorművészetben: A nógrádi táj ökológiai adottságai alapján jellegzetes középhegységi, erdei legeltető állattartás alakult ki, melynek tradíciói még a 20. században is fennmaradtak. Limbacher Gábor a Vallásos népművészet című tanulmányában így fogalmazott: A Nógrád megyei vallásos plasztika egésze a legutóbbi időkig szinte ismeretlen maradt a népművészet kutatása számára, kivételként csak néhány pásztorművészeti tárgy említhető.

Ez történt a legutóbbi, a József Attila Művelődési Központban megrendezett esemény esetében is, ahol két néprajzkutató – nem mellesleg a balassagyarmati Palóc és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum vezetője – Limbacherné Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor volt a vendég. A doktori címmel rendelkező szakemberekkel egy nyelvészdoktor, Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi adjunktus, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője, a Palóc Parnasszus szerkesztőségének tagja beszélgetett. Mindhárman illetések a palóc népi és szakrális kultúra tárgykörében.

A diskurzus során nagy hangsúlyt kapott, hogy Mikszáth Kálmánon, e tájhaza íróján – akinek éppen születésnapján került sor e rendezvényre – kívül sokat köszönhet a palócság – mások mellett – Szeder Fábiánnak, aki e korábban lenézett népcsoport értékeire irányította a figyelmet. Értelemszerűen Malonyai Dezső (1866–1916) A magyar nép művészete című, ötkötetes munkájában is szó esett erről a kultúráról, nem is beszélve a Nógrád megye népművészete című, 2000-ben megjelent tanulmánykötetről, amelyben Limbacher Gábornak és Lengyel Ágnesnek egyaránt jelentek meg dolgozatai. Az Újpestről 1986-ban ide származott folkloristák szerint Nógrád ma is valódi kincsesbánya. A még fellelhető hagyományvilágot – mint a vetített képek is igazolták – mindkét múzeum a maga sajátos módján igyekszik tovább éltetni.