rajongás

2019.02.25. 06:52

Négy évtizede tanítja játszva a zenét a tarjáni szolfézstanár

Horváth Istvánné negyven éve oktatja szívvel-lélekkel a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola diákjait, akinek sajátos pedagógia módszerét már országszerte alkalmazzák. A salgótarjáni szolfézstanár nevéhez fűződik az a Csicsergő című zenei tankönyvcsalád, amely a gyermekek zenei készségének játékos fejlesztésében és a zenei írás-olvasás megalapozásában nyújt segítséget.

Palchuber Kinga

Horváth Istvánné zene iránti rajongása már kislányként megmutatkozott.

– Az első zongoraórákon megéreztem a zenetanulás nyújtotta varázslatot: azt, hogy hogyan lehet mindig egy kicsit pontosabban, szebben és igényesebben előadni. Ebben jó partnerem volt a zongoratanárom, akinek játékos ötleteivel együtt formáltuk a zeneművet. A minőségi, de szórakoztató légkört próbálom én is megteremteni az óráimon – mondta Horváth Istvánné.

Horváth Istvánné: A gyerekek sokkal nyitottabbak, intelligensebbek, kreatívabbak lesznek, sok készségük fejlődik
Fotó: Hegedűs Márk / NMH

A szolfézstanár zongoratanulmányait a karcagi, majd a nyíregyházi zeneiskola után a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti szakközépiskolában folytatta, ahol zongora szakon érettségizett. Ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tagozatán szerezte meg a diplomát 1979-ben zeneiskolai szolfézs-karvezető szakon. Férjével még főiskolásként ismerkedett meg, s pályakezdőként már az ő szülővárosában, Salgótarjánban a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában kezdték oktatni a zenélni vágyó gyerekeket.

Horváth Istvánné munkáját máig szívvel-lélekkel végzi: az elmúlt évtizedek alatt számos növendéke ért el megyei és országos szinten is kimagasló versenyeredményeket, de a zenei pályára készülő növendékek elméleti felkészítésére is nagy gondot fordít. Jó képességű növendékeivel részt vett az országos szolfézstábor programjában, a helyi zeneiskolában 2002-ben pedig ő maga hívott életre egy efféle tábort. A zenehallgatás megkedveltetése céljából hangszerbemutatókat és zeneirodalmi vetélkedőket is szervezett.

– A zenetanítás számomra sohasem az anyag mereven történő leadásáról szólt, hanem arról, hogy a gyerekekkel megéreztessem a zenélés lényegét. Ebben a szakmában azok a legszebb pillanatok, amikor a gyerekekkel egymást inspirálva, az ő ötleteiket is kipróbálva tanuljuk, javítgatjuk és formáljuk a zenei feladatokat, miközben örülünk az együtt zenélésnek – mondta a tanárnő.

Hozzátette: a zenét tanuló gyerekek sokkal nyitottabbak, intelligensebbek, kreatívabbak lesznek és számos készségük komplex módon fejlődik, miközben jól érzik magukat a közösségben. Horváth Istvánné pedagógiai tapasztalatait a Csicsergő című zenei tankönyvcsaládban tárta ország-világ elé.

A zeneóvodások számára készült mondókás-dalos könyv, valamint az 1–2. osztályos előképzősök számára készült kiadványok a gyermekek zenei készségének játékos és komplex fejlesztésében, valamint a zenei írás-olvasás megalapozásában és megszerettetésében nyújtanak segítséget – a megfelelő szemléltetéssel segítve a készségek fejlesztését.

– A megjelenés után országos szinten nagy volt az érdeklődés a módszerem iránt, sokan látogatták az óráimat. A Csicsergő-könyvek sikerét követően az utóbbi két évben – a gödöllői Lázárné Nagy Andrea szerzőtársammal – megjelentettük a zeneiskolai előképző utáni évfolyamok számára készült Margaréta zeneismereti könyveket is – ismertette a tanárnő, aki a debreceni zeneművészeti egyetemen a jövő zenepedagógusainak is többször bemutatta már módszerét.

Horváth Istvánné gyermekeire a legbüszkébb: Andrea fagottművész, Gábor pedig klarinétművész lett. Emellett büszke arra is, hogy az elmúlt tíz évben a tanítás mellett volt ereje könyvekbe szedni módszertani ötleteit és tapasztalatait. A szolfézstanár rendkívül hálás a tanítványainak, hiszen az órákon való közös zenéléssel ők is részesei voltak a játékos módszer megszületésének.

Csicseregve tanulják a dallamot

Horváth Istvánné játékos módszerének lényege, hogy összekapcsolja a térhallást a kottaképpel és előrevetítse azokat a zenei jelenségeket, képzeteket, amelyek kapcsolódnak a hangszeres előkészítő évfolyamok követelményeihez és a hangszeres tanulmányokat kezdő gyermekek zenei neveléséhez. – Az ismeretek elsajátításánál és az érzetek átadásánál a nagy mozgásokból kiindulva közelítünk a finomabb kis mozgások felé. Ebben a folyamatban „Csicseri-madárkát” hívjuk segítségül, akinek a gyerekekkel játékosan tanítjuk meg a dalt. A gyerekek szórakozásnak tekintik ezt a tevékenységet, amely fejlesztő hatással van a mozgáskoordinációra, előkészíti az olvasást, szótagolást, illetve a kottaolvasást – hangsúlyozta a szolfézstanár. Az olvasókönyv zenei anyagához kapcsolódó munkafüzet pedig a zenei írás fokozatos bevezetésében segít.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában