Hősök emléke előtt hajtottak fejet Balassagyarmaton

A magyar hősök napját május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. A balassagyarmati emlékműnél beszédet mondott Csach Gábor polgármester, aki mindenekelőtt elmesélte a hősök napja történetét.

– Az I. világháború olyan mély sebeket ejtett Magyarország lakosságán, hogy 1915-ben kezdeményezték, hogy a háborúban elesett katonai és civil áldozatok tiszteletére emléknap létesüljön. A hősök napját 1917-ben törvénybe is foglalták, majd 1925-ben nemzeti ünneppé emelték– ismertette Csach Gábor.

A polgármester arra is kitért, hogy Balassagyarmaton minden 20. század eleji szobor és dombormű az I. világháborúhoz és a hősökhöz köthető. Keviczky Hugót 1925-ben bízták meg, hogy készítse el az oroszlános I. világháborús emlékművet, amelyet először a város központjában állítottak fel.

Kiemelte, hogy a háború szörnyű károkat okozott az Ipoly mentén is, összesen mintegy kétezer katona adta életét a harcmezőn. – Bár fontos, hogy az ember megvédje hazáját, de a mérhetetlen áldozatokra emlékezve azt kívánom, hogy soha többé ne legyen háború – fogalmazott Csach Gábor.

A megemlékezés végén a város vezetése és a hagyományőrzők is elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.