Parázs vitát szült a költségvetés módosítása a salgótarjáni közgyűlésen

A bevételeknek a tervezettől nagyobb mértékű növekedése, valamint a kiadásoknál jelentkező megtakarítások miatt a salgótarjáni önkormányzat likviditási helyzete kedvezőbb képet mutat, mint az az év elején várható volt. A működési egyenleg 2 milliárd forint pluszt mutat kilenc hónap után, az elmúlt 10 évben ettől magasabb csak egyszer, tavaly volt ez az összeg az év háromnegyedénél. Az összkép ugyanakkor nem ennyire kedvező, miután jelentős kiadások előtt áll az önkormányzat az utolsó negyedévben, a bevételek nagy része pedig már befolyt – hívta fel a figyelmet Fekete Zsolt polgármester.

Váratlanul parázs hangulat alakult ki az ülésteremben a költségvetés – minden ülésen szokásos – módosításánál. Az önkormányzat frissen beérkező pályázati pénzeket helyezett el a megfelelő sorokon, ezekhez tett észrevételeket Tolnai Sándor, a Fidesz-KDNP frakció tagja. A zagyvapálfalvai képviselő arra mutatott rá: véleménye szerint a városrész elhanyagolt, nem kap kellő figyelmet a városfenntartás és a városfejlesztés tekintetében sem, az itt lakók között pedig ismét felerősödni látszik a leválás gondolata. Nehezményezte a tervezett fejlesztések előzetes egyeztetésének hiányát, valamint azt is, hogy a beruházások jellemzően nem azokra a problémákra adnak választ, melyek a helyben élők számára prioritást jelentenek

„Populista szöveg” – így jellemezte Fekete Zsolt az elhangzottakat, egyben felsorolta a városrészben megvalósult és tervezett beruházásokat. Azt is kiemelte: online lakossági kérdőíveken gyűjtik be a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket. „Valótlan dolgokkal feltüzelni az ottlakókat nem elegáns” – tette hozzá.

Tolnai Sándor „bezzeg a Beszterce-lakótelep” típusú véleményére Molnár Károly, a hivatkozott városrész képviselője, a baloldali frakció vezetője úgy reagált: évek óta hallgatják a képviselő „siralmait”, aki „masszívan hazudik”. Véleménye szerint innentől két kérdés merülhet fel: Tolnai Sándor „direkt teszi ezt, a szimpla politikai haszon érdekében, vagy nem ismeri a valóságot – egyik sem jó”. Molnár Károly tételesen sorolta fel a zagyvapálfalvai és a Beszterce-lakótelepi fejlesztéseket, mint ebből kiderült: majdnem kétszerannyi pályázati forrást használt fel az önkormányzat Zagyvapálfalván, mint a Beszterce-lakótelepen. (A választókerületek lakosságszáma alapján Zagyvapálfalván több mint kétszer annyian élnek, mint a Beszterce-lakótelepen – a szerk.) Molnár Károly szerint Tolnai Sándor éket próbál verni városrészek és lakóik között, a képviselő gyűlöletet kelt és csak a saját politikai haszonszerzését tartja szem előtt.

A hosszan kitartott vitában Tolnai Sándor hangsúlyozta: a lakók véleményét és érzéseit tolmácsolja, miszerint „sokkal nagyobb problémák vannak Zagyvapálfalván, mint a Besztercén”, a polgármestert a városrészek közös bejárására invitálta. Fekete Zsolt szerint a képviselő véleménye, miszerint a ’pálfalvai városrész el van hanyagolva és „másképpen van kezelve”, egyáltalán nem igaz, ezt a számok is igazolják. Molnár Károly szerint a képviselő nem ’pálfalva, hanem a saját szekerét tolja, egyben az ellenségeskedést szítja.