Nógrádban is ismertek a Márton-napi szokások – Ezért érdemes ma libát enni!

– A Márton nap legendája Tours-i Szent Mártonhoz kötődik, aki a IV. században itt született, az egykori Pannónia területén. Életének legmeghatározóbb eseménye volt, amikor fiatal katona korában megjelent neki Jézus Krisztus koldusként és ő neki adta a köpenye felét. Ezt követően megkeresztelkedett és a papi hivatást választotta – idézte fel kérdésünkre Máté György néprajzkutató, a Dornyay Béla Múzeum munkatársa. – A következő legenda is a közismertebbek közé tartozik: Szent Márton püspökké választása elől a libák közé egy ólba bújt el, de az állatok a gágogásukkal elárulták őt. Minden bizonnyal ez egy utóbb kitalált történet, hogy Mártont és a libákat összekapcsolják.

Hozzátette: mindenképpen meg kell említeni, hogy Tours-i Mártont – főként a korábbi korokban – mélyen tisztelték, sokan választották védőszentnek szerte Európában, több templomot is az ő nevére szenteltek fel.

Szent Márton napjához számos hiedelem kötődik, ezek közül talán a legismertebb így hangzik: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ezen a napon az addigra jó kövérre tömött libákat már le lehetett vágni. Azt gondolták, minél többet esznek-isznak ezen a napon, annál egészségesebbek és erősebbek lesznek. A liba csontjai időjárásjóslásra is alkalmasak voltak.

– Úgy tartották, hogyha a liba csontja fehér és hosszú, akkor bőven lesz hó télen, de ha barna és rövid, akkor sáros időszaknak néznek elébe – fogalmazott a szakember. –  Ugyanígy az aznapi időt is figyelték, mert ha Márton fehér lovon jön, tehát havazik, enyhe lesz a tél. Azonban ha barnán, akkor kemény tél várható. Ugyanerre utal a népi regula, amely így hangzik: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

Máté György arra is kitért: a bornak is fontos szerep jutott a régi szokásokban. Lassan vége az ősznek, lezajlott a szüret, az újbort is meg lehetett már kóstolni Márton-napján.

Szent Márton-nap a népi időszámításban egy határt is jelöl. Ilyenkor zárul a gazdasági időszak, a természet is nyugovóra tér, hogy majd tavasszal új életre keljen számos szokás és hiedelem kíséretében. A pásztoroknak is letelt a szolgálat, kifizették őket, illetve különböző adományokat kaptak, például olyan formában, hogy végigjárták a falut, és a gazdák házaiba bekopogva, beköszönve elmondták jókívánságaikat a következő esztendőre. 

– Itt kell beszélni a pásztorok vesszőhordásáról, ami tulajdonképpen az előbb említett bérezés, adománygyűjtés kisebb színjáték-szerű szokása: minden házhoz vittek egy vesszőt, amivel majd tavasszal kihajtották a jószágokat. Úgy tartották, hogy minél ágasabb-bogasabb az a vessző, annál szaporábbak lesznek az állatok – ismertette Máté György – A népszokások többsége a Dunántúlról származik, de a Felföldről, azon belül a Palócföldről is jegyeztek le ide kapcsolódó népszokásokat, például az említett vesszőhordást.

A szakember arról is beszámolt: napjainkban a Márton-nap, pontosabban az ahhoz kapcsolódó szokások a reneszánszukat élik – csakúgy mint más hasonló napok, amelyeknek népszokásokkal tűzdelt gyökerei vannak. Egyre többen vesznek és esznek libát ez idő tájt, több helyen vannak Márton-napi mulatságok, rendezvények, az iskolákban és az óvodákban tanulnak a Márton-napról, valamint – legtöbbször újkeletű – énekeket, táncokat sajátítanak el. 

– Ez tulajdonképpen örvendetes, mivel rohamosan terjednek a külföldről „importált” szokások is, amelyek nagyon idegenek számunkra. Elég csak a halottak napját megemlíteni. Észre sem vesszük, és pár év múlva már nem az elhunyt hozzátartozóinkra, barátainkra emlékezünk, hanem mindenki a Halloweent fogja ünnepelni és hullajelmezben fogják egymás ijesztgetni az emberek – hívta fel a figyelmet Máté György. – Természetesen a maskarás szokásoknak, az alakoskodásoknak nálunk is megvannak a hagyományai, gondoljunk csak a farsangra, vagy a lakodalmakra, disznótorokra. Azonban a horrorisztikus megnyilvánulásokat nem kellene ilyen mértékben magunkénak éreznünk. Mennyivel jobb például Márton-napján libasültet enni és az újbort kóstolgatni!