A világ egyetlen Fráter Erzsébet szobrát állították újra Balassagyarmaton (fotók)

Fráter Erzsébet szobrának újraállítására a Madách-emlékév adott apropót. Madáchné szobra egy oszloptalapzaton, Balassagyarmat főterén kapott helyet. Az avatóünnepségen a Városháza dísztermében Csach Gábor polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Praznovszky Mihály irodalomtörténész Aki belehalt a halhatatlanságba – Fráter Erzsébet története címmel tartotta meg előadását.

Hangsúlyozta, hogy a világ egyetlen Fráter Erzsébet szobrát avatták újra. Ezzel tiszteleg Balassagyarmat Madách feleségének emléke előtt.  –  Az alkotás ott áll majd férjének a szobra mellett, hiszen jogilag soha nem váltak el – tért ki rá Praznovszky Mihály. Előadásában Fráter Erzsébet életútját, életének főbb helyszíneit, Madáchcsal és anyósával való kapcsolatát, valamint tragikus sorsát is bemutatta. Az eseményen Bacskó József nyugalmazott igazgató Fráter Erzsébet emléktábláját is átadta a polgármesternek, hogy azt a város őrizze tovább.

Az ünnepség a szobor felavatásával folytatódott a Vármegyeháza előtt, ahol Csach Gábor ismertette az újraállított alkotás történetét.   – Párkányi Raab Péter szobrászművész, városunk díszpolgára, az egykori Fráter Erzsébet nevét viselő leánykollégium felkérésére készítette el a mellszobrot az Ady Endre utcai intézmény – jelenleg Szent Imre Keresztény Általános Iskola – udvarára. Az andezit kőfülkébe helyezett bronzszobor felavatását 1991. november 19-én, Erzsébet napján, Czine Mihály irodalomtörténész jelenlétében tartották – mondta el a polgármester.

Hozzátette, hogy a kollégiumi ingatlan az egyházak kárpótlása keretében 1997-ben a szalézi rendhez került, akik rögtön megváltoztatták az intézmény nevét Szalézi Leánykollégiumra, majd Kollégiumra. Egy ideig még ott állt a „ledér nőszemély” szobra a bejárattól elfordulva, az utca felé tekintve, majd 2001-ben a rend visszaadta a városnak azt, 2002-ben pedig az andezit kőfülke is eltűnt az udvarról, a szobrot a Vármegyeháza raktárába, a kőfülkét pedig a terényi szoborparkba szállították.

– Úgy gondoltuk, hogy Fráter Erzsébet szobrának újraállítására a Madách-bicentenárium adott apropót. Több szakemberrel, a műemlékvédelemmel és az alkotóval is egyeztetve helyszínként a város főterét javasoltuk, melyet a testület is egyhangúan elfogadott – tért ki rá Csach Gábor. Kiemelte, hogy a szobor nemcsak Fráter Erzsébetnek állít emléket, hanem a kezében tartott könyv és a korábban ugyanott lévő tükör is egy vanitas szimbólum az alkotáson. 

 – A szobor nem csupán a hiábavalóság és a nehéz női sors jelképe, hanem emléket is állít a tavaly elhunyt barátunknak, Balassagyarmat díszpolgárának, Andor Csabának és a múlt századi szakirodalom által „erzsológusoknak” nevezett irodalmároknak egyaránt – fogalmazott a polgármester.