Szitokszavak

A minap legidősebb macskám rossz fát tett a tűzre, erre akkorát káromkodtam rá, hogy a falu távoli templomtornya zengte vissza a válogatott szitokáradatot. A szóhasználat természetesen nem csak az „ebugattát” és a „fékomadta-teremtette” vagy a „fene essen belé” kifejezésekre terjedt ki, annál jóval cifrább volt. Ezzel kapcsolatban gondolkodtam el, hogy az emberek általában miért ugyanazokat az átkozódási formákat használják. Én is így vagyok ezzel, valahogyan mindig ugyanaz a durva beszéd hagyja el a számat. Aztán rájöttem, valószínűleg a gyökerekben fakad a lényeg: azaz, amit a felmenők mondtak, azt kiabálják az utódok.