Visszatekintés

2023.10.08. 11:58

Harminc éve háborúzott egymással Balassagyarmaton az Áfész és az önkormányzat

Október első hete igen mozgalmasan telt harminc esztendeje a nógrádi tájegység nyugati végein. Amíg Magyarnándorban komoly érdeklődés kísérte és rengeteg vendég látogatta meg a nemzetközi kiállítást és vásárt, addig Balassagyarmaton szabályos háborút vívott egymással a helyi Áfész és a város önkormányzata.

Hegedűs Henrik

Igazi hírnévnövelő rendezvénye volt a palóc világnak a Magyarnándorban 1993. október első hétvégéjén tartott magyar-szlovák nemzetközi kiállítás és vásár. Sándor István, a község polgármestere büszkén hangoztatta, a vártnál is nagyobb sikert értek el, sok-sok üzlet köttetett és tökéletesen megérte a szervezés rengeteg fáradtsága.

Balassagyarmaton több ügy miatt bontakozott ki vita és harc a helyi Áfész és az önkormányzat között. Dr. Horváth József, a Balassagyarmat és Vidéke Áfész elnöke a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain határozottan kijelentette, szövetkezetük ellen frontális támadást intézett a város önkormányzata. A méltatlankodást kiváltképp egy 1993. augusztus 13-án kelt levél váltotta ki, amelyben a képviselő-testület felszólította az Áfészt, hogy adja át az Ipoly holtág mellett található szeszfőzde kulcsait, valamint biztosítsa a leltározást. 

Az elnök szerint azonban erre nincs hatósági jogkörük, és kizárólag a bíróság döntését fogadják el. Az ügy hátterében egy földhivatali tévedés állt, ugyanis amikor 1983-ban a Rétsági Áfésztől megvásárolták az érintett ingatlant, tévedésből a közeli szikvízüzem adatai kerültek a nyilvántartási lapra, ezért az önkormányzat csak bérlőnek fogadja el a szövetkezetet és nem tulajdonosnak, és a fenntartással a városgazdálkodási vállalatot akarják a jövőben megbízni. Dr. Horváth József hozzátette, hasonlóak a körülmények a piacon működtetett büfé-kocsmájuk és további hat belvárosi üzlethelyiség kérdésében.

Törvénytervezet miatt háborogtak

Egy parlamentben készülő törvénytervezet miatt háborogtak ebben az időben a települési polgármesterek. A rendelkezés szerint az ezer lélekszám alatti településeken csak tiszteletdíjas polgármesterek dolgozhatnának, ezer és háromezer fő között a munkáltatás módjáról a képviselő-testület döntene, míg háromezer lakos felett automatikussá válna a főállás. 

Ezzel kapcsolatban Hornyák Endre, Nagyoroszi polgármestere hangsúlyozta, aki településvezetőkén társadalmi megbízatásban jól akarja végezni a dolgát az ezer főnél nagyobb községben, az művész. A polgármesteri feladatokat két-háromszáz lakos esetén teljesen normálisan el lehet látni délután vagy este, de például a kétezres Nagyorosziban ez már roppant nehézkes lenne. Varga László, Borsosberény polgármestere pedig akként vélekedett, nem az ott élő emberek számához kötné a vonal meghúzását főállás és tiszteletdíj között, hanem az intézményrendszer feladatellátási mértéke szabná meg. Előfordulhat ugyanis, hogy valahol csak nyolc-kilencszázan élnek, de iskola, óvoda, egyéb hivatal van, ami megkívánja a falu vezetőjétől az ügyekre történő jelentősebb idejű odafigyelést.

Átadták a távhívásos központot

Rétságon éppen harminc éve, október elsején adták át az ezer telefonállomás ellátására alkalmas távhívásos központot. A Matáv szakembereinek közlése szerint még abban az évben Bánkon és Nógrádkövesden is megindulhat a szolgáltatás, és Nógrád szintén bekapcsolódhat a rendszerbe, míg az 1994-es esztendőben Balassagyarmat környékére helyeződik át a fejlesztés hangsúlya.

Leköpték a bírót

Végül egy botrányos sporthír: október 2-án a 86. percben félbeszakadt Balassagyarmaton a BSE és a Gyöngyös NB III-as labdarúgó mérkőzése, mert 2-2-es állásnál egy hazai játékos kiállítását követő lökdösődésben valaki leköpte a játékvezetőt, aki ezért azonnal véget vetett az összecsapásnak.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában