Váratlan találkozás a legendás színésznővel

Még a múlt század hetvenes éveinek végén történt. Barátom kedélyes pecázásra indult a Balassagyarmat mellett található nyírjesi üdülőövezet halastavaihoz. Letelepedett egy hűs árnyat adó fűzfa alá, beetetett, feltette a csalit a horogra, majd szépen várta kapást. Őrült forróság telepedett akkor a tájra, a pontyok és csukák semmi kedvet sem éreztek, hogy holmi kukacok, vagy a kis vörösszárnyúak után kívánkozzanak. A nyomasztó csendben a horgász egy kicsit elszunyókált. Nem telt bele pár perc, és barátom hangos kiáltásokra riadt fel. „Fiúka, fiúka” zengte egy roppant ismerős női hang. Megfordult, és alaposan ledöbbent. A tóparton a közismert színművésznőt, Psota Irént pillantotta meg, aki nem hagyta abba a fennhangon ordibálást. Már-már azt hitte, őt szólítja ilyen bizalmas kijelentésekkel, de amikor visszafelelt volna, a távolban feltűnt egy kis fehér blöki kutya. A derék eb egyre sebesebb iramban szaladt oda gazdájához.

De, hogyan is került ezen a szép nyári napon a művész a fővárostól nyolcvan kilométerre fekvő idilli környezetbe? Nos, Tibor gyorsan megoldotta a rejtélyt: a világot jelentő deszkák dívájának egyik legjobb barátnője a balassagyarmati bútorgyár akkori igazgatójának felesége volt, akit gyakran felkeresett, de természetesen, ha tudott, igyekezett inkognitóban maradni. De, hogy valaki a kutyáját Fiúkára keresztelje?! Bár, ha belegondolunk, a Horgász a pácban klasszikus francia filmben Louis de Funes jószága például a Takarodj névre hallgatott...