A diákjai sikere a legnagyobb öröm a pásztói franciatanár számára

– Mikor költözött Magyarországra és miért pont Pásztót választotta otthonának?

– A középiskola után Budapesten végeztem intenzív magyar nyelviskolát, majd a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán tanultam. 1990-ben szereztem diplomát, majd ott maradtam egy évig még dolgozni. Egy alkalommal láttam egy hirdetést az újságban, hogy Pásztón keresnek anyanyelvi tanárokat. Jelentkeztem, majd felvettek és 1991 szeptemberében kezdtem tanítani a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. Ezen kívül 1999-ben a gödöllői egyetemen a mérnöktanári diplomát is megszereztem.

– Miért pont a magyar nyelvet választotta?

– Ez tulajdonképpen egy véletlennek köszönhető. Otthon, érettségi után lehetőség nyílt külföldön tanulni, így pályáztam. Az egyik lehetőség Svájc volt, a másik pedig Magyarország. Végül a bizottság ide küldött, amit nem bánok, mert jól érzem itt magam, itthon vagyok.

– Miért a tanári pályát választotta?

– Mint ahogy említettem, kutatómérnökként dolgoztam a Soproni Egyetemen, amikor megláttam a pásztói tanári állásról szóló hirdetést. Akkor egy évre jelentkeztem, utána azonban, ahogy idekerültem, nagyon megtetszett a város és az iskola is, hiszen itt olyan családias a hangulat. Ráadásul egy élmény számomra, hogy a diákok nulla nyelvtudással kerülnek ide és végigkövethetem, illetve segíthetem a fejlődésüket, valamint a sikereiket.

– Honnan érkezett Pásztóra?

– Tulajdonképpen nem vagyok francia állampolgár, ott tanultam és sokszor nyaraltam is ott. Beninből származom, amely egy nyugat-afrikai kis ország, egy volt francia gyarmat. Haza azonban csak ritkán látogatok, hiszen igen messze van.

– Hogy érzi magát a településen?

– Nagyon jól érzem magam itt. Ez már az otthonom. Szeretem a település helyrajzi elhelyezkedését, hiszen nincs messze a fővárostól, ráadásul itt van a Cserhát és a Mátra is, amik nagyon szépek, főleg nekem, mint erdésznek. Az utcán is mindenki üdvözöl és beszélgetünk, ez rendkívül jó érzés számomra.

– Úgy tudjuk, hogy nemrég magyar állampolgárságot is kapott...

– Igen. Ez egy bonyolult és hosszú folyamat volt, amit többször is kérvényeztem már, de végül sikerült.

– Mit gondol, miért ilyen népszerű a francia nyelv?

– Szerintem lehetne még népszerűbb is. A francia egy világnyelv, amelyet mind az öt kontinensen beszélnek. A nemzetközi kapcsolatok egyik nyelve. Ahogy az Európai Unióból kilépett Anglia, így a francia nyelv hatása is érezhetően egyre erősebb. Érdemes ezt a nyelvet választani szerintem, amely nagyon szép. Ez a kultúra, a divat, a szerelem és a gasztronómia nyelve. A gyermekeknek mindig azt mondom, hogy manapság mindenki tanul egy idegen nyelvet, de a munkaerőpiacon az lesz előnyben, aki az angol vagy a német nyelv mellett franciául is beszél.

– Milyen az intézményben a közösség?

– Nagyon jó itt a hangulat, igazán családias. Szakmailag kiváló csapatból állnak a tanárok, akik diákcentrikus módszereket alkalmaznak. A kollégák elfogadják a tanulókat az adottságaikkal, a személyiségeikkel, valamint a képességeikkel együtt, és annak megfelelő módszereket használnak. A francia tagozaton pedig szintén fantasztikus a csapat. Az új munkatársak, az anyanyelvű tanárok is könnyen beilleszkednek, hiszen a régebben itt tevékenykedő pedagógusok mentorálják, segítik őket és együttműködnek velük. Mindez olyan bizalmi légkört teremtett, amely a kollégák munkájában tükröződik és a diákok is érzik. Ennek köszönhető, hogy a tagozatnak kiemelkedő eredményei vannak.

– A közelmúltban megkapta Franciaország egyik legrangosabb díját, az Akadémiai Pálmarendet. Milyen érzés volt átvenni egy ekkora elismerést?

– Fantasztikus érzés volt és egyben megható is. Az ünnepségen, ahogy beszélt a nagykövet és ahogy láttam a tanárok és diákok tekintetét, az nagyon jól esett. Hatalmas jutalom számomra, amikor tapasztalom, hogy a tagozaton egy diáknak nagyon jó eredménye van, és ilyen nálunk minden évben előfordul. Európai szinten is fantasztikus sikereink vannak, és ez már önmagában is jutalom. Ha pedig kívülálló emberek is elismernek, az mindig csodálatos.

– Korábban is kapott már kitüntetést?

– 2019-ben kaptam díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amely nagy elismerés volt. Akkor a pedagógiai és a tagozat élén végzett munkámat ismerték el, amely szintén nagyon jól esett.

– Említette, hogy milyen eredményes az iskola francia tagozata. Mesélne erről részletesebben is?

– Idén például a francia érettségi vizsgán az egyik tanítványunk – Lonsták Ádám – száz százalékot teljesített mind írásban, mind pedig szóban. Ez elismerés a tanároknak és a diáknak egyaránt. Tavaly pedig két pásztói tanuló – Szőllős Jánka és Csorba Lili – képviselte Magyarországot egy európai tagállamok középiskolás nyelvtalálkozóján, amelyet Franciaország szervezett Párizsban.

– Úgy tudjuk, hogy a cserediák program is sikeres...

– Sajnos manapság egyre nehezebb partneriskolát találni. Ruffec testvérvárosa Pásztónak, az önkormányzatok között jó a kapcsolat, ez pedig tovább könnyíti az iskolával is az együttműködést, de szerencsére nekünk más partnereink is vannak – Nimes és Le Longeron. Emellett a diákok nagyon szeretik ezt a programot és óriási segítség is ez nekik a nyelvtanulásban, hiszen tapasztalatokat szereznek és egy-egy adott helyzetben gyakorolni is tudnak. Utána mindig megemelkedik a gyerekek nyelvtudásának a szintje, ráadásul új kapcsolatokat teremtenek és összekovácsoló szerepe is van a programnak.

– Mivel foglalkozik szívesen, ha éppen nem tanít?

– Mostanában nem sok szabadidőm van, hiszen a tagozat vezetése mellett biológiát is tanítok nemcsak Pásztón, de Aszódon is. Az egész országban én oktatok egyedül francia nyelven biológiát. Az utóbbi két évben pedig mesterképzésre jártam az egri egyetemre. Amennyiben van egy kis szabadidőm, akkor pihenek, kertészkedek, nyáron pedig kirándulok.

– A jövőt illetően milyen tervei vannak?

– Szeretném felkészíteni a diákokat a továbbtanulásra, az életre, mint eddig. Ahogy mondja egy francia közmondás is: egy tanár megváltoztatja az életet, egy egész életre, azaz „Un professeur, ca change la vie pour toute la vie”. Négy év múlva egyébként nyugdíjas leszek, ha minden jól megy. Akkor szeretnék majd többet kirándulni, utazni és fotózni. Utóbbi igen közel áll hozzám, főleg a bennünket körülvevő csodálatos természetet szeretem fényképezni.