Paraszolvencia

A történet még bőven az „átkosban” játszódott. A művezető melós férfi a műtétet követően lábadozó feleségét ment látogatni a balassagyarmati kórházba. Miután szépen elbeszélgetett az asszonnyal, közösen elfogyasztották az anyós által készített friss, ropogós sült csirkecombokat, búcsúzás után úgy gondolta, felkeresi az operációt végző főorvost, hogy neki is köszönetet mondjon.

A doktor irodájának ajtaján azonban hiába kopogtatott, így elindult kifelé az osztályról. Ekkor pillantotta meg a vele szemben sétáló főorvost, aki egy helyi újságíró társaságában elmélyülten beszélgetett valamiről. Odalépett hozzájuk, kezet fogott a dokival, majd finoman a jobb oldali zsebbe csúsztatta a már előre kikészített borítékot. Az érintett rögvest észrevette a cselekedetet, majd ugyanazzal a mozdulattal kivette a „koperdát”, és felháborodottan közölte, milyen alapon feltételezi a kedves páciens, hogy ő ezt elfogadja. És azon módon ott is hagyta a férfit.

A melós kibaktatott a kórházból és átgyalogolt a bejárattal szemközt akkor még működő kocsmába, hogy a hirtelen jött izgalmakat leöblítse egy kis itókával. Ahogy elővette a borítékot, és kinyitotta, alaposan hátrahőkölt. Ugyanis jóval több bankó ropogott benne, mint amit ő szánt az elhivatott munkát végzett orvosnak. Még egy percig gondolkodott, hogy netán visszamegy, és figyelmezteti a tévedésre a dokit, de végül legyintett egyet, és sebesen felhajtotta az első kupica pálinkát.