Horgász a pácban

Négyfős társaság indult éjszakai pecázásra az Ipolyra. Megkeresték a helyet, és nekiláttak a szükséges műveleteknek. Az egykori határőr kis halra ment, ezért a spiccbotot vette elő, remélve, hogy hamarosan a megfelelő snecik birtokában válthat át a rabló példányok megkaparintására. Kocsmáros társa a kezdetektől a harcsára vágyott, éppen ezért fenekezőszerelékkel dolgozott. 

A spiccbotos határőr egyre-másra rántotta ki a pöttömnyi kopoltyúsokat, bezzeg a haverja a kempingszékben ücsörögve egyre lankadó figyelemmel tekintett a damilon lengő karikára, és szépen elbóbiskolt. Hiába azonban, a víztükörre eső fény, a sötét pedig megtette hatását. A kis halakkal próbálkozó horgász véletlenül átdobta a horgot a szomszéd fenekező készségén. Ezt észlelve gyorsan igyekezett megszabadulni szorultságán, rángatásokkal próbálta kiszabadítani a maga zsinegét. 

Eközben azonban a fenekezőszerelék karikája is erőteljesen mozgásba lendült. A szendergéséből felébredő férfiú azt hitte, hatalmas kapása lett, és a horgán egy méretes harcsa fickándozik. A tanultak alapján berántott. 
Ezt nem kellett volna. A határőr kezéből ugyanis a spiccbot nemcsak kiperdült, hanem jókora légi utat megtéve landolt mögöttük, a bokron ölén. Ezek után jó időbe telt, mire helyreállt a rend, és a barátok a meglepődést követő harsány hahotázás után folytathatták a kedélyes ipolyi horgászatot.