Kevesebb a közmunkás, de még mindig nagy segítség a program Nógrádban

Egy évtizeddel korábban még sokaknak a közmunka jelentette az egyetlen pénzkereseti lehetőséget, de mára aki csak tehette, az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Azonban a hátrányos helyzetű településeken még napjainkban is komoly szerepe van a közmunkának, hiszen helyben biztosít pénzkereseti lehetőséget azoknak, akik máshol nem tudnak munkát vállalni. Sok esetben az önkormányzatoknak is komoly fejlesztési lehetőséget jelentenek ezek a programok; vannak községek, ahol értékteremtő tevékenység folyik. 

Karancsságon a hosszú távú közmunkaprogramban 69-en tevékenykedtek. Tavaly szeptembertől ezt a számot 25-re kellett csökkenteni, azonban idén márciustól újra 40 közfoglalkoztatottal számolnak. 

– Településünkön még ma is sokaknak csak ezen a módon van lehetőségük pénzt keresni. Elsősorban a kisgyermekes édesanyák és a nyugdíj előtt állók tevékenykednek a programban. Azonban nem csak nekik előnyös a közmunka, hiszen azáltal a faluban is sok feladatot meg tudunk oldani – fogalmazott Oláh Nándorné polgármester. – A közterületek és a külterületi földutak rendezését, a temető gondozását, az árkok tisztítását is a közmunkások végzik. Minden évben földet művelnek, idén ez nagyobb területen fog megvalósulni. A megtermelt növényeket, zöldségeket a nehéz helyzetben élő helyiek kapják. Ezen kívül termékeket is előállítanak a közmunkások: folyamatosan szőnek, varrnak és a papírfonás technikáját is elsajátították. 

Nem csak az önkormányzatoknak van lehetőségük a közfoglalkoztatásra. Karancsságon a Váci Egyházmegye a Boldog Ceferinó Intézettel közösen évek óta több mint tíz embert alkalmaz ilyen formában.

– Az egyházközség tulajdonában lévő missziós házban kezdtek dolgozni azok a helyi asszonyok, akik kicsi gyermekeik mellett máshol nem tudtak munkát vállalni. Hét évvel ezelőtt növénytermesztésbe kezdtünk, eleinte paradicsomot, paprikát és uborkát neveltünk – tájékoztatott Oláh Borbála, a helyi karitász csoport vezetője. – Négy éve ezt kosárfonással egészítettük ki, majd a krizantém termesztésbe is belevágtunk. Ma már három fóliasátorban neveljük a virágokat. Vannak, akik elhelyezkednek a munkaerőpiacon, akik maradnak, azok pedig átadják tudásukat az újaknak. Az itt dolgozó asszonyok hasznos tevékenységet végeznek és az sem utolsó szempont, hogy egy összetartó közösség kovácsolódik.

Rimócon korábban 70-en is dolgoztak a különböző programokban, ma 40 helyinek ad munkát ezen a módon az önkormányzat. Szabó Vilmos polgármester arról tájékoztatott, hogy ennyi emberrel még el lehet végezni a vállalt feladatokat, azonban egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. 

– A mezőgazdasági programban nyolc hektáron gazdálkodunk, gabonát termesztünk, veteményest gondozunk. A megtermelt növények nagy részét a helyi konyhán dolgozzuk fel, de az alapanyagokból savanyúságok is készülnek, amiket a mintaprogramban működő boltban értékesítünk. Ugyanez igaz a tésztagyár és a pékség termékeire – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: – Célunk, hogy a program által kialakított, értékteremtő tevékenységek folyamatosan életképesek legyenek. A helyben megtermelt, feldolgozott és előállított termékeknek ugyanis egyre nagyobb a jelentőségük. 

Ipolytarnócon is sok helyinek nyújt megélhetést a közmunka. Gál István, a település első embere arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági programban szarvasmarhákat tartanak, három fóliasátorban paradicsomot és paprikát nevelnek, emellett gyümölcsfákat is telepítenek. 

– A helyi sajátosságok programban korábban már több fejlesztés is elkészült, ezek közé tartozik egy önkormányzati épület felújítása is. Idén annak udvarát teszik rendbe a közmunkások, akik körbe kerítik a területet, három pagodát készítenek és helyi felajánlásból kemencét is építenek– számolt be a polgármester. – Egy új program is indul idén, aminek köszönhetően az illegális szemétlerakókat számolják fel a közfoglalkoztatottak, majd rendezik az érintett területeket.