Vízkereszt napján ünnepi szentmisét tartottak a salgótarjáni főplébánián is

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn - írja háttéranyagában az MTVA. - Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. 

Krisztus keresztségének emlékére ma vizet szentelnek a római katolikus templomokban megyeszerte.

Régen ehhez a naphoz számos néphagyomány is társult: a szentelményeket hazavitték, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg.

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt, hogy a legtöbb háznál ekkor szedik le a karácsonyfát.

Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is.