Madármegfigyelésre várták a vendégeket Patakon és Kisterenyén

Két nógrádi helyszínen, Patakon és Kisterenyén terepi programra, gyűrűzésre várták a szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei az érdeklődőket.

A Kisterenye és Újlakpuszta között húzódó terület kiváló adottságainak köszönhetően rendszeres helyszíne a bemutató madárgyűrűzéseknek. Az MME munkatársai már kora reggeltől várták az érdeklődőket; előtte az alkalmas helyszíneken függönyhálókat helyeztek el. Mire az első fogás a gyűrűzőasztalra került, már vagy tucatnyi fiatal várta a bemutatót.

Molnár Márton, az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának titkára rövid tájékoztatót adott az 1993 óta zajló madármegfigyelő napok jelentőségéről. Ez az Európa-szerte mindig október első hétvégéjén megtartott rendezvény alkalmas az ez idő tájt vonulásban lévő és állandó madárállományok nagyságának becsésére, az adatok alapján a változások követésére is.

A reggeli első hálózás eredményes volt, cigánycsuk, vörösbegy, fitisz és csilpcsalp füzike, cserregő nádiposzáta lábára is gyűrű került. Egy ritkább faj, az erdei szürkebegy egy példánya is hálóba akadt.

Molnár Márton az érdeklődőknek elmondta: a madarak különböző méretű gyűrűt kapnak, a legkisebb a füzike gyűrű, a legnagyobb pedig a bütykös hattyú lábára való. Ezek a számmal is ellátott alumíniumkarikák nem okoznak több kényelmetlenséget a madárnak, mint az embernek a karóra.

Előbbiek mellett a madár korára, ivarára, fizikai állapotára vonatkozó, gyors vizsgálatra is lehetőség nyílt. Persze több fajnál előfordul az is, hogy a két ivar nem különböztethető meg. Mivel a madármegfigyelő napok az egész kontinensen zajlanak, egyfajta nem túl komoly versengés is van az országok között a látott madarak számában. Az is fontos, hogy egy ilyen rendezvény híre sok emberhez eljusson, fejlesztve a természetbarát szemléletet, ösztönözve a madárvilág védelmére is.

A  gyűrűzés után Pintér Zsolt, az madártani egyesület aktív tagja segítségével méréseket is végeztek a befogott madarakon. A szárny hosszúsága például alkalmas annak megállapítására is, hogy az adott egyed hol fészkelhet. A Kisterenyén befogott cserregő nádiposzáta például Skandináviából indulhatott vándorútjára a mérés eredményéből kiindulva. Az ott költő példányok szárnytollai ugyanis hosszabbak, mint a magyarországiaknak. Ennek az az oka, hogy a faj egyedei Afrikában azonos területen telelnek, de az északabbra költő példányoknak hosszabb utat kell megtenniük odáig, így a szárnyuk is mérhetően nagyobb.