Erdeink jövőjéről tartottak konferenciát a szentkúti kegyhelyen

Konferenciát rendezett kegyhelyen az Cserháti Erdőkért Erdészeti és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület. A vendégeket Bajnai Csaba, az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője köszöntötte, majd páter Orosz Lóránt, a nemzeti kegyhely igazgatója idézte fel Assisi Szent Ferenc, a természetvédelem védőszentje alakját és szellemi örökségét.

Az első előadás Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője tartotta az erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az ágazat jelentőségénél elmondta, hogy az elsődleges faiparban valamivel több mint 11 ezer vállalkozás működik ma az országban, csaknem 50 ezer embert foglalkoztatva, 907 milliárd forint éves nettó árbevétel mellett.

Hozzátette: Magyarország 9,3 millió hektáros területének ma 22 százaléka erdő, ez meghaladja a 2 millió hektárt. Az állami tulajdon jelentős hányadot képvisel, 1 millió 158 ezer hektár. Magántulajdonban 886 ezer hektár van. Kisebb erdőterületek egyházi, önkormányzati, közösségi tulajdonban is találhatók. A telepítések folyamatosak, 2021–22-ben meghaladta a 7200 hektárt. Országszerte sok a gazdátlan erdő is: 340 ezer hektár. Ezek esetében előfordulhat, hogy egy erdőrésznek több száz tulajdonosa van, akik szerte az országban, vagy akár a nagyvilágban élnek, sokan fel sem lelhetők. Egy tavalyi rendelkezés értelmében rendezik a gazdátlan erdők helyzetét, a csökkenés pedig megkezdődött.

Szentpéteri Sándor hozzátette: évente 6,6 millió köbméter a kitermelés, ebből 3,5 millió tűzifa. Kevesebb elég lenne, az égetés hatásfokán kell javítani a jövőben. Ami a piac helyzetét illeti, 32 ezer gazdálkodót tartanak nyilván. Egy tulajdonosra kicsi terület jut, ők a piacon nagyon nehéz érvényesíthetik az érdekeiket. mint az állami erdőgazdálkodók.

Az előadó kifejtette: az erdőtelepítések többsége őshonos, 30 százaléka cser és kocsánytalan tölgy, az akác visszaszorult, a fenyőfajok aránya is csökken.

A tervek között említette, hogy jelentős források állnak rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére. Ezek a Natura 2000-es területek kompenzációjára, erdőtelepítésekre és -ápolásra, termelő és nem termelő beruházások támogatására, az együttműködések és az innováció fejlesztésére szolgálnak. A vadkár monitorozása céljából – a falugazdász hálózat mellett – faluerdész hálózat kialakítása is felmerült már.