A szénbányászat kellett ahhoz, hogy Salgótarján elindulhasson a fejlődés útján (galéria!)

Immár 72. alkalommal rendeztek  koszorúzási ünnepséget Salgótarjánban a bányásznap alkalmából, amit egy díjátadó követett a József Attila Művelődési Központban. Fekete Zsolt, a város polgármestere a Bányamúzeum udvarán tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a bányásznap hagyományának több évtizedes múltja van, hiszen mindig is fejet hajtottak a dolgozók előtt a küzdelmes munkájuk elismeréseként. 

– Több fontos okból még ma is ünnepeljük a bányásznapot. A leglényegesebb, hogy még élnek közöttünk bányászok. Ők egy erős közösséget alkotnak a közös múltjuk és az emlékeik miatt. Nekik ennyi esztendő elteltével is szükségük van egymás társaságára, és ezt a legnagyobb tiszteletben kell tartani – mondta a polgármester. 

Hozzátette: egy másik érv a bányásznap mellett, hogy ők nemcsak egymással alkotnak közösséget, hanem a várossal is, hiszen a munkájuk beépült a százéves Salgótarján életébe. A szénbányászat kellett ugyanis ahhoz, hogy a megyeszékhely elindulhasson a fejlődés útján.

Fekete Zsolt a koszorúzás előtt bejelentette, hogy a közeljövőben a Stécé körforgalom közepére elhelyeznek egy, a nógrádi szénmedencében használt, alvázon lévő csillét, amit a „Jó szerencsét!” felirat fog díszíteni.

Dobor István, a Bányász Szakszervezet megyei elnöke elmondta, hogy vidékünkön a bányászat boldogságot, jólétet és kemény munkát jelentett az itt élőknek. A város több gyárat is köszönhetett az energiahordozók kitermelésének, és bár jelenleg mindegyik csak az emlékeinkben élhet, nagyban hozzájárultak Salgótarján fejlődéséhez.

A József Attila Művelődési Központban Beőthy-Fehér Szabolcs, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) nemzetközi titkára arról beszélt, hogy Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke 2005-ben Bátonyterenyén, a központi bányásznapi ünnepségen úgy fogalmazott: muszáj, hogy legyen a jövőben bányászat. Az az ásványvagyon, amely Magyarországon található megközelíti a több ezer milliárd forintot.

– Az ásványi anyagok újraértékelése zajlik jelenleg a világban. 17 évvel ezelőtt nem is sejtettük, hogy milyen energiakrízis vár majd ránk. Most úgy látjuk, hogy a szénre épülő villamosenergia-termelésnek lesz jövője az elkövetkező időszakban – mondta a BDSZ titkára.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke leszögezte, hogy Salgótarján nem épülhetett volna fel a bányászat nélkül. – Köszönettel tartozunk azoknak, akik valamilyen módon részt vettek a széntermelésben. A lábunk alatt még hatalmas készlet rejtőzik, ami a jelen helyzet miatt fontos, hogy felértékelődjön – emelte ki Skuczi Nándor.

Az eseményen huszonöten vehettek át díjat kiemelkedő munkájuk elismeréseként.