Csodás emléket állítanak a múltjuknak Somoskőújfaluban

– Az emlékhely az országhatártól mintegy 800 méterre, Somoskőújfalu főterén, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon épül meg. Az emlékmű feletti dombon a Magyarok Nagyasszonya-templom található, a 21-es számú főút másik oldalán pedig a település anyaországhoz – 1924. február 15-én – történő visszacsatolásának emléket állító Hazatérés emlékműve, illetve a Hazatérés emlékháza látható – mondta el lapunknak dr. Tóth László. 
Hozzátette: a tervezett, somoskőújfalui nemzeti összetartozás emlékművével szándékaik szerint egyfajta hitvallást tesznek. 

– Hitvallást a keresztény gyökereink időtlensége és elévülhetetlensége mellett ebben az elvilágiasodott korban, valamint az egy és oszthatatlan magyar nemzet összetartozása mellett, mindenféle és mindenkori határoktól mentesen. Hitvallást a Szent Korona országainak és népeinek egymást erősítő és segítő együttélése mellett, a magyar megmaradás, sőt az ígéretes és gyarapodó magyar jövő mellett, továbbá hitvallást arról is, hogy nincs reménytelen helyzet. A fentiek figyelembevételével született meg az emlékhely eszmei és lelki tartalmának, valamint a térbeli megjelenítésének koncepciója – emelte ki dr. Tóth László. 

Mint megtudtuk: a faluközpontban egy olyan egymásra épülő tartalommal megtöltött térszerkezetet szeretnének létrehozni, amelynek alsó szintjén, a felújított téren foglalhat helyet az elmélkedő és gyönyörködő helyi lakos vagy a látogató. A középső magasságban válik majd láthatóvá a szó szoros értelmében virágzó és pompázatos történelmi Magyarország-makett. A legmagasabb régióban pedig égi patrónánk, Mária vigyázza világunkat.

Somoskőújfalu újkori történelmi szerepének megfelelően, ezzel a képpel szeretné fogadni a Felvidékről érkező testvéreket, látogatókat. Sajátos történelmével – mint az 1924-ben a trianoni száműzetésből sikeresen hazatért falu – pedig példát adhat mindenkinek, hogy soha nem szabad feladni, hiszen mindig van remény. 

A polgármester kifejtette továbbá: az Országgyűlés az Alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és hazánk harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. 

Ez alkalomból a Nemzeti Művelődési Intézet az emlékezés, az összetartozás erősítése céljából, az emlékek feldolgozásának elősegítése, a települések, a közösségek megszólítása és bevonása érdekében zarándokút létrehozását, emlékhelyek létesítését, a már meglévők felújítását, áthelyezését kezdeményezte. Partneri együttműködésre és közös cselekvésre hívta az önkormányzatokat. Ennek legfőbb célja az emlékhelyek láncolatának kialakítása olyan Kárpát-medencei településeken, amelyek számára az új országhatár kijelölése jelentős traumát, konkrét, tényleges változásokat okozott.

A kezdeményezés keretében a Kárpát-medencei települések emléket állíthatnak a múlt történéseinek, községük helytállásának. Ezen trianoni emlékhelyek láncolata mintegy zarándokútként foghatja össze a Kárpát-medencében élő magyarok közösségeit. Fontos továbbá, hogy az emlékhelyeket a helyi lakosok is magukénak érezzék, és megvalósításuk erősítse a magyarság országhatárokon átívelő összetartozásának tudatát.