Otthonra lelhetnek a madarak a megújult partifecske-lakótelepen Nemtinél

A Zagyva partján húzódó partfal története hosszú évekre nyúlik vissza. Régen a terület homoklelőhelyként szolgált a helyieknek. Azonban az 1999-es nagy árvíz idején a folyó megáradt, ennek kapcsán a vízügyi igazgatóság mederkarbantartásról döntött. 

– A helyi önkormányzat ezt a területet jelölte ki a munkálatokhoz szükséges anyaglelőhelyként, annak során alakult ki egy mainál jóval hosszabb partfal – tájékoztatott Pintér Zsolt helyi lakos, a Magyar Madártani Egyesület megyei csoportjának önkéntese. 

Mint mondta: arra nincs bizonyíték, hogy itt korábban előfordult védett madárfaj, az adatgyűjtést 1999-ben kezdték meg a szakemberek. ­Eleinte jelentős gyurgyalagtelep alakult ki a partfalban: 15 pár is ezt a területet választotta fészkelő­helyéül, ami megyei viszonylatban az elsők között áll. 

– Húsz évvel ezelőtt komoly problémát okozott, hogy az akkori faluvezetés elkezdte a fal elhordását. Azonban sikerült azt megakadályozni, tájékoztattuk ugyanis az önkormányzatot, hogy fokozottan védett madárfajok költőhelyét érinti a munka – hangsúlyozta az önkéntes. Hozzátette, ennek hatására 2003-ban helyreállították a partfalat, majd négy évvel később, egy ismételt felújítást követően, idén harmadik alkalommal sikerült gépi erővel elvégezni a szükséges munkát. 

Pintér Zsolt arra is kitért, hogy minden évben kézi erővel lapátolja el a lehullott földet. Amennyiben ezt nem végezné el, rámpa képződne, ami elfedné az üregkészítésre alkalmas rétegeket. Másrészt a madarakra leső ragadozók dolgát is megkönnyítené, hiszen egyszerű feljárást biztosítana számukra a tollasokhoz. 

A gépi munkát egy mátramindszenti vállalkozó végezte el önköltségi áron, amit a madártani egyesület helyi csoportja belső pályázat támogatásával finanszírozott – hangsúlyozta Pintér Zsolt, aki arról is beszámolt, hogy az idén helyreállított partfalnál közel hat éve jelentek meg tömegesen a partifecskék. Mátraterenyéről „költöztek át” ide a madarak, a közeli faluban ugyanis benőtte a növényzet a fészektelepeiknek helyet biztosító területet, így az alkalmatlanná vált a költésre. 

Mint mondta, két évvel ezelőtt közel kétszáz pár fecske költött a Nemti határában található homokfalban, akkor volt a legmagasabb a számuk. Azonban időközben megjelentek a ragadozók a területen. A mátraterenyei helyszínt is megtisztították, így megcsappant a Nemtit otthonául választó madarak száma. Idén közel ötven pár kezdte itt meg fészkelőhelyeinek kialakítását. 

– E területen is lenne még mit tenni, hiszen a környéken több olyan lehetséges partfal van, amit helyre lehetne állítani. Ezáltal még több partifecskének lehetne fészkelőhelyet biztosítani – húzta alá Pintér Zsolt. 

Eredményesen gyűrűzik meg a madarakat a helyszínen
A Nemti határában található partfal évek óta jó helyszínt biztosít a madárgyűrűzéseknek. Ezek a nyilvános alkalmak nemcsak eredményesek, hanem népszerűek is a helyiek, valamint a környező településen élők körében. Sokan ellátogatnak a programra, a fiatalokat is érdekli a tevékenység. 

– A tollas jószágok meggyűrűzésének célja a vonuláskutatás. A visszafogások alkalmával nyert adatokból sok minden kiderül: egyebek mellett a madarak kora, a telelési helye, útvonala – fogalmazott Molnár Márton, a Magyar Madártani Egyesület megyei titkára. – Nemtiben fogtunk már be Érsekvadkertről és Szécsényből származó partifecskét is, de olyan példányt is találtunk, ami már három alkalommal járta meg afrikai telelőhelyét gyűrűvel a lábán. Mint mondta, a közeljövőben is várják majd az érdeklődőket ezeken az alkalmakon, amelyeket a fiókaetetés és a kirepülés időszakára időzítenek.