Mezőgazdaság

2022.03.31. 21:58

Újabb milliárdos forrásokhoz juthatnak a nógrádi gazdák

A Közös Agrárpolitika reformjának aktualitásaival kapcsolatban szervezett szakmai fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium péntek délután Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár épületében. Az esemény előtt Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Közös Agrárpolitika lehetőségeiről, míg Becsó Zsolt országgyűlési képviselő a Nógrád megyei gazdaságfejlesztési eredményekről, illetve elképzelésekről tájékoztatta a sajtót.

Veres Edina

Forrás: NMH | Fotó: Hüvösi Csaba

– Hihetetlen lehetőség előtt áll az egész ország, és azon belül Nógrád megye is – kezdte beszámolóját Becsó Zsolt, majd kifejtette – az agrárpolitikusaink hatékony érdekérvényesítő munkájának köszönhetően a következő hétéves uniós tervezési időszakban, az agrárium területén rendelkezésre álló források közel megháromszorozódnak. Ez jó hír a magyar agrárgazdaság számára, és így a Nógrád megyei gazdáknak is – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, aki arra is rámutatott, hogy az elmúlt években nem éppen „acélosan” szerepeltek a megyei mezőgazdasági szakemberek a különböző pályázati lehetőségeken. Ezt mutatja az a számadat is, amely szerint az összesen több mint 235 ezer nyertes pályázat közül csupán 2277 kötődött szűkebb hazánkhoz. A honatya aláhúzta: itt a feladat és az esély valamennyi agráriumban tevékenykedő gazda számára, hogy éljenek a következő hét év kínálta lehetőségekkel.

– Ugyan nem közvetlenül érinti a gazdákat, de szintén fontos szempont, hogy milyen körülmények között kell végezniük a munkájukat, mennyire komfortos az a település vagy falu, ahol élnek. Azt gondolom, hogy e tekintetben is nagy jelentőséggel bír a mögöttünk hagyott hét év, hiszen a kormányzattól kiemelt támogatást kapott a vidék és a települések az olyan mintaprogramok segítségével, mint a Modern Városok Program, vagy a Magyar Falu Program. Ez utóbbiban Nógrád megye keleti részén, tehát az 1-es választókerületet érintően, 264 elnyert projekttel bírunk. A támogatás összege meghaladta a 2,5 milliárd forintot, amelyből olyan beruházások valósulhattak meg, amelyeket például Európai Uniós források bevonásával nem lett volna lehetőségünk kivitelezni. Ilyen például egy temetőkerítés felújítása, egy falubusz beszerzése, egy elhagyott ingatlan megvásárlása, vagy akár a civil közösségek támogatása. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) nyilván jóval nagyobb mértékű lehetőségek rejlettek. Megyei szinten 45 milliárd forint támogatást kaptunk és ehhez jött még a Salgótarján részére biztosított 9,2 milliárd forint. Az elmúlt hét év során az ráemelésekből és különböző átcsoportosításokból adódóan a teljes támogatási összeg Nógrád megyében meghaladta a 60 milliárd forintot – hangsúlyozta Becsó Zsolt.

Mint kiemelte, ez a program is folytatódik, így szűkebb hazánk a következő hét évben 65 milliárd forintot meghaladó forrással bír. Az első pályázati körök eredményeit már a napokban ki is hirdették. A honatya emellett szót ejtett még Nógrád Megyei Önkormányzat 2020 áprilisában elindított Vedd a Nógrádit! nevű kezdeményezéséről, amely elmondása szerint egyfajta példaértékű lokális válasz volt a koronavírus járvány által okozott globális kihívásra. Mintegy 80 gazda csatlakozott már az akcióhoz, amely segíti a megyei termelők és fogyasztók egymásra találását.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta: hazánkban közel ötmillió hektár szántóföld és kettőmillió hektár erdő található, illetve mintegy 500 ezer ember kapcsolódik valamilyen formában a mezőgazdasághoz.

A Közös Agrárpolitika (KAP) hozzáférhetősége és a jelenleg rendelkezésre álló források nagysága jelentős hatással bír a magyar vidék egészére. Nógrád is egy jelentős agrár megye, hazánk legerdősültebb megyéje, amelynek 36 százalék szántóföld, és 39 százaléka erdő. Ez egy nagyon speciális vidék, ugyanakkor nagyon sok lehetőséget is magában rejt – fejtette ki a NAK elnöke.

Hozzátette: a KAP reformja sok mindent megváltoztatott, vannak azonban állandó elemek. Ilyen például a kétpilléres agrárpolitika, amely áll a közvetlen kifizetésekből, amelyet nem lehet hazai forrással kiegészíteni, valamint a Vidékfejlesztési Programból, amely sajátossága, hogy ahhoz kötelező hazai társfinanszírozást biztosítani.

Az első pillér – miután abba átcsoportosítottak 25 százalékot a kettes pillérből – 3300 milliárd forintot jelent. A kettes pillér esetén – a NAK kezdeményezése nyomán – Magyarország Kormánya az Európai Unión belül adható legnagyobb, azaz 80 százalékos társfinanszírozást biztosította.  Mindebből következik, hogy ebben a hét éves tervezési időszakban nagyságrendileg 7600 milliárd forintos támogatással számolhatnak a gazdák. 

A KAP újdonsága, hogy annak egészére vonatkozó stratégiai tervet kellett benyújtani 2021. december 31-ig. Az Európai Unióval kötött, a keret felhasználásáról szóló megállapodás várhatóan 2022 nyarán születik meg. Ezt követően fontos feladat áll majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előtt, mégpedig a gazdák felkészítése az új szabályokra, hogy sikeresen tudjanak élni a KAP-ban rejlő lehetőségekkel. Éppen ezért már most elkezdték a falugazdászok felkészítését, hogy a felmerülő kérdésekre gyorsan és hatékonyan tudjanak majd válaszolni. 

Győrffy Balázs végül hangot adott az iránti örömének, hogy egy olyan kormánnyal tudnak együtt dolgozni, amelynek nem csak a szavak szintjén fontos a magyar vidék.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában