Hamvazószerda

2022.03.02. 11:20

Beköszöntött a negyvennapos böjt, Nógrádban is megkezdődik a húsvéti előkészület

A katolikus hitvilág szerint hamvazószerda a nagyböjt első napja, amellyel a farsangi időszak is lezárul. Ezzel kezdetét veszi a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak.

Gerhát Karina

Ezen a napon a pap keresztet rajzol a hívek homlokára a barka hamujával

Forrás: NMH

Fotó: H.M.

A nagyböjt lényege, hogy a hitben való elmélyüléssel, a kiengesztelődéssel és a lemondással felkészüljünk Krisztus feltámadásának ünnepére. Ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll a középpontban, ezzel is kifejezve az ember Isten iránti szeretetét, valamint az érte való áldozatvállalást. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az imát és a szegények megsegítését is ajánlja híveinek. 

– Hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét máig őrzi a szertartás. Az előző esztendőben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, továbbá nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást, illetve a megtisztulást is – mondta el portálunknak Kapás Attila. 

Az etesi plébános hozzátette: mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a hetedik század óta szerdával veszi kezdetét a nagyböjti időszak. Így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven nap telik el.

Negyven nap

A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban ez a szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. 

A plébános példaként említette, hogy Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, szintén ugyanennyi ideig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, továbbá Mózes is pontosan negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta is negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. 

– A negyvennapos böjt a negyedik századra vált általánossá a keresztény hitvilágban. A tizenegyedik századig pedig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek az emberek. Húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem is fogyasztottak. Az egyház mára enyhített ezeken a szabályokon, azonban hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. Ez azt jelenti, hogy a 18 és a 60 év közötti híveknek egy nap csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. Ezen a két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst – hangsúlyozta a plébános. 

Színe a lila

Kérdésünkre kifejtette: a nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a tizenharmadik század óta jelképezi a bűnbánatot. Ugyancsak ennek a jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ezen időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton. 

– A nagyböjti időszakot a húsvét követi majd, amely a hit középpontja, a legnagyobb keresztény ünnep, amikor is Krisztus feltámadásának örvendünk. Ezzel Jézus elénk tárta, hogy Isten minket is örök életre teremtett és egész emberi mivoltunkat megújítja. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a lelkünk, hanem a testünk is romolhatatlan új létet kap. Az a test nem öregszik, nem korlátozza majd a tér és az idő. Ilyen volt Jézus teste is a feltámadás után – mutatott rá Kapás Attila. 

Hozzátette: nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, nagypéntek a keresztre feszítésről, nagyszombat, illetve húsvétvasárnap pedig magáról a feltámadás ünnepéről szól.

Fontos a lelki megtisztulás

– II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát kenjék meg hamuval ezen a napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál fenn is maradt – tudtuk meg Orosz Lóránttól. 
A Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely igazgatója hozzátette: ez a negyvennapos időszak az imádságot, a böjtöt, valamint az alamizsnát foglalja magában. Ezek együttes gyakorlása a szentgyónással kiegészítve segíti a testi és lelki megtisztulást, továbbá előkészíti a húsvét méltó megünneplését is. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában