Elemi rehabilitációval nyújtanak segítséget a látássérülteknek Nógrád megyében

A salgótarjáni Munkásotthon tér többfunkciós épületében jártunk, amelynek második emeletén alakította ki a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete a Nógrád Megyei Elemi Rehabilitációs Szolgáltatópontot. Mindezzel szűkebb hazánkban egyedülálló módon nyújthatnak segítséget a látássérülteknek abban, hogy képessé váljanak egy önállóbb élet megvalósítására. Becslések szerint Nógrád megyében mintegy ezer látássérült ember él, akik az iroda szolgáltatásait igénybe véve óriási előnyöket szerezhetnek a mindennapi teendőikhez. A szakemberek – akik egytől egyig már évek óta a vakok és gyengénlátók megsegítésén munkálkodnak – elhivatottságát látva itt szinte semmi nem tűnik lehetetlennek. Munkájuk a bizonyíték arra, hogy legyen szó közlekedésről, elektromos eszközök használatáról, olvasásról, írásról vagy éppen az otthoni teendők elvégzéséről, a látássérültek éppúgy meg tudják oldani ezeket, mint látó társaik. Mindez persze nem megy varázsütésre: óriási akaraterőre, kitartásra és elszántságra is szükség van a sikeres végeredményhez.

E tényt Bukta Gábor, a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke meg is erősítette a nógrádi helyszínen, aki arra tette fel elképzeléseit, hogy egyszer majd minden látássérült születésétől fogva egyenlő eséllyel indulhat az életben.

– Heves megyében elemi rehabilitációs centrumot működtetünk, s nagy öröm, hogy Nógrádban is elindíthattuk a látássérülteket segítő szolgáltatásokat. A projekt beindítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatta 55 millió forinttal a két megyét érintően – ismertette az elnök, hozzátéve: – Az elemi rehabilitáció egy olyan szolgáltatási csomagot jelent, amely a beépített modulok elsajátításával egy látássérült embernek is teljes életet biztosíthat a mindennapokban.

Bukta Gábor elárulta, hogy jelenleg 15 érintettnek nyújtanak szolgáltatást, szinte az indulás után azonnal betelt az előírt létszám. Az ingyenes rehabilitáció 300 órás keretet biztosít egy személynek, amely a felmérések alapján elég ahhoz, hogy a résztvevők újra magabiztosan éljenek. Továbbra is várják a jelentkezőket, akik úgy érzik, hogy visszailleszkednének a világba.

Megtanítják a technikai eszközök használatát

Bukta Gábor a siker kulcsát jelentő modulok között említette a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítását, mivel napjainkban a mobiltelefon alkalmazása az egyik legnépszerűbb téma a látássérültek körében. Az elnök a gyakorlatban, saját készülékén is szemléltette, hogy az iPhone készülékekre készített alkalmazások már jól segítenek többek között a banki tranzakciók kezelésében, pénz és do­ku­men­tum­fel­is­me­rés­ben, a közösségi oldalak használatában, a könyvolvasásban, a jegyzetek készítésében és a kapcsolattartásban.

Hozzátette: a számítógép használatát elsajátítani egy hosszabb folyamat – mintegy 300 billentyűparancsot kell megtanulni –, de ezzel akár a munkavállalás lehetősége is megnyílhat az érintettek előtt. Emellett már léteznek olyan háztartási beszélőeszközök is, amelyek a konyhában és az egészségi állapot ellenőrzésében lehetnek hatékonyak.

– Látássérültként már gyermekkorom óta vonzott a műszaki eszközök világa. Húsz éve tanulom és használom az informatikai és egyéb eszközöket kisegítő lehetőségeket. Mélyrehatóan ismerem a jelenleg fellelhető, látássérültek számára használható okoseszközöket, beszélő-, nagyítóprogramokat, operációs rendszereket, és tanítom is ezek használatát – osztotta meg érdeklődésünkre személyes kötődését az elnök.

Nem lehetetlen az önálló közlekedés elsajátítása

Bukta Gábor a fehér botos közlekedés néhány technikáját is bemutatta, miközben rávilágított, sem ez, sem a vakvezető kutyás közlekedés nem megy automatikusan. Óriási előnyt jelent azonban a nógrádi klienseknek, hogy a szolgáltatópont helyben, lakóhelyük közelében van, így e modulnál egyből ráérezhetnek a megye, a város környezeti adottságaira.

– Kültéren az érintett megtanulja tudatosan felfedezni és alkalmazni azokat a közlekedését segítő támpontokat, amelyek az adott útvonalat jellemzik. Ezzel lehetősége lesz a korábban ismerős helyeken ismét önállóan közlekedni – emelte ki az elnök.

Az iroda munkatársai figyelembe veszik a tanuló mentális képességeit, látásmaradványát, fizikai adottságait, terhelhetőségét és motiváltságát. Azoknál a személyeknél, akiknél van látásmaradvány, funkcionális látásvizsgálatot is végeznek. Az elnök elmondása szerint mindez nem orvosi ellenőrzés, csupán pedagógiai céllal felmérik, hogy mennyi és milyen jellegű az a látásteljesítmény, amellyel a kliens rendelkezik. A rehabilitációs tanár ezután tud olyan praktikákat mutatni, amellyel például a közlekedés vagy az otthoni tevékenységek minél eredményesebbé válhatnak.

A tanulási folyamat részét képezi a pszichológiai szolgáltatás is, ugyanis változó, hogy egy-egy érintett miként kezeli szeme világának romlását vagy teljes elvesztését. A lelki traumán való felemelkedés sokszor nem megy egyedül, ezért elengedhetetlen a szakmai és a családi biztatás. Az érintetteknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy nincs minden veszve, folytatni kell az életüket.

A pontírás segíthet a mindennapokban

A 21. században – az informatikai eszközök és az okoskészülékek mellett – a látássérültek rendkívül hasznos segítőtársa a pontírás. Ezt vallja Bieber Mária tiflopedagógus is, aki vak, alig látó és gyengén látó személyeket tanít Braille-írás-olvasásra, tízujjas gépírásra és a mindennapos tevékenységekre.

– A Braille-írás-olvasással megkönnyítjük a helyesírás elsajátítását és szinten tartását, a szövegformázás alapszabályainak megtanulását, matematikai feladatok megoldását, az idegen nyelvek tanulását. Az önálló életvitelt támogatja, hiszen a látássérült nem szorul majd mások segítségére, amikor maga el tudja olvasni a Braille-feliratokat a gyógyszeres dobozokon, a pontírásos címkéket a fűszertartókon és a CD-ken, de papíralapú dokumentumait is mappákba rendszerezheti – emelte ki a szolgáltatópont szakmai munkatársa.

A szakember különféle játékokba is bevont bennünket, hangsúlyozva, hogy a közös szórakozás lehetősége is nyitva áll látó és látássérült előtt. Látás hiányában Braille-feliratozott kártyákkal lehet kártyapartikat rendezni, de egyéb agykarbantartó és közösségi játékok – például scrabble és sudoku – alapja is lehet a Braille-írás.

A digitális világ ajtaja is nyitva áll az érintettek előtt

A hevesi szervezet útja nem véletlenül vezetett Nógrád megyébe, régóta jó kapcsolatot ápol a Nógrád Megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületével. Ennek okán a két szervezet közösen alakította ki a szolgáltatópontot, amelyet a fentebb említett speciális segédeszközökkel, a vakok számára is használható játékokkal, valamint egyéb segítő berendezésekkel is felszereltek. Földi Gyula, a nógrádi egyesület elnöke rávilágított, hogy a megyében mintegy ezer látássérült él, ebből 280 regisztrált személlyel tartják a kapcsolatot. Hozzátette: az iroda kialakítása nem volt itt helyben előírás, azonban a közlekedés miatt jó megoldásnak látták, hogy Salgótarjánban legyen a bázis Heves megye helyett. A pandémia alatt a látássérültek nyitottabbá váltak az online tér használatára is, így sokan érdeklődnek az ehhez fűződő lehetőségek iránt.