Gombócba gyúrták a szilvás finomságokat Kétbodonyban

Amikor a déli harangszó idejében a rendezvény helyszínére értünk, szinte egy tűt sem lehetett leejteni, olyan mértékben felduzzadt a kíváncsi néptömeg. Miközben a bánkiak sátránál szemlélődtünk, amint a népviseletes asszonyok kimért mozdulatokkal gyúrták a kövér gombócokat, a szomszédos színpadon Halász Judit, a település polgármestere mondotta köszöntő beszédét, amiben kiemelte, sajnos tavaly a járványhelyzet közbeszólt, és le kellett mondani a Szilvaszombat megtartásáról, de idén már semmi sem tántoríthatta el őket, hogy ismét a Cserhát szívébe csalogassák az éhes, és egyedi élményre vágyakozó vándorokat.

A bánkiak közvetlen közelében a patakiak szorgoskodtak. Míg az asszonyok serényen tettek-vettek, addig férfi társuk, Barna Laci bácsi hangos szóval, és persze némi kóstolónak való vörösborral, illetve jófajta házipálinkával hívta közelebb a különleges ízek szerelmeseit. Benedek Attila Budapesten él, a férfinak a szomszédos Bánkon van a nyaralója. Nem is bírt ellenállni a csábításnak, ellátogatott a szilvaszombatra és egy falatra bekapta a gombócot, majd jókorát kortyintott az elé rakott pohárból.

A legéndieknél az erősebb nem képviselői alaposan kivették részüket az előkészítésből. Beszélgetésbe elegyedve velük kiderült, visszajáró vendégnek számítanak már itt, és nagyon örültek, hogy idén megvalósult a rendezvény, amire rendkívül keményen „edzettek”.

Tettünk még egy nagy kört a sátrak körül, láttuk a pontosan munkálkodó kétbodonyiakat, akiknél ugyancsak elengedhetetlen kellék volt a népviselet, ami elé dukált a védőkötény.

Mire megfordultunk, már benépesült a színpad. A Tarsoly zenekar kíséretében a Vidróczki néptáncegyüttes tagjai ropták, és a férfiak éles kurjongatása még a távolabbi utcákba is messze elhallatszott.